Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - ADATTÁR - Bakó Béla: Nemzetíeltés, kereszténység, antiszemitizmus. - A „kulturális kód" az 1. világháború előtti szombathelyi keresztény sajtóban -

az, ki nem így gondolkodott. Mikor már régen végigünnepelték az »ősz köl­tőt«, »hazánk nagy fiát«, kit az isten jókedvében adott ennek az árva nem­zetnek, hogy szomorúsága óráiban vigasztalója, felemelője, gyönyörűsége le­gyen - az AJcadémiában, a Népoperában és a Barokaldi cirkuszban, a buda­pesti »Makabeus ifjak« egyesülete is gondolt merészet és nagyot s elhatároz­ta, hogy ő is ünnepli a nagy hitrokont. Kis József azonban, félve a kóser tömjéntől, kidobta a lelkes ifjakat. De az ifjak nem hagyták magukat. Lapjukban, a cionista »Zsidó Szemlében« el­dicsekedtek vele, hogy Kis József milyen szépen fogadta őket, mily gyönyörű vallomást tett a hitéről, mennyire dobog a szíve a zsidóságért, stb. Erre már Kis József komolyan megharagudott. Lapjában, a »Hét «-ben, a »heti posta« rovatban a következő kedves sorokat adresszálta a lelkes ifiaknak. »Makabe­us. A Zsidó Szemle cionista lapocska többet mond a valóságnál. Kis József nem számol be vallásos érzelmeiről, de röviden kijelentette, hogy nem kér az ünneplésből. Ez a szíves fogadtatás úgy lehűtötte az ifjakat, hogy elinaltak.« Úgy látszik erre a kis üzenetre azért volt szükség, hogy Kis József to­vábbra is megmaradjon a profán publikum szemében a magyarság nagy köl­tőjének, hazánk nagy fának. A Makabeusok ünneplése ennek a renonnénak árthatott volna. Am az ifjúság sem hagyta magát. Most már ő is dühbe gu­rult és a »Zsidó Szemlében« a következőképpen szerküzent a koszorús férfiú­nak: »Kis Józsefet a 'Hét' című zsidó felekezeti újságban (kíváncsiak vol­nánk, hány keresztény család olvassa ezt a lapot csak Szombathelyen mint 'magyar szépirodalmat'?) jónak látta rúgni egyet a zsidóságon. Igazán méltóbban nem fejezhette volna be a 70 éves jubileumi ünnepséget, mint ezzel a zsidóellenes kirohanással... Kis Józsefet a magyar zsidóság áldo­zatkészsége tartotta felszínen. ... Igazán jól meg tudta válogatni az alkalmat, mi­kor lehetett a jó zsidó voltából tőkét kovácsolni... Most fitogtathatja, hogy nem érzi magát zsidó költőnek, de az Izraelita közalap 2000 koronás ajándékát nem vetette meg. Nem vártuk, hogy Kis József egyszerre antiszemita legyen.«"** Az asszimilálódott és elnemzetiesedett zsidókat sújtó judeofób indulatok több tematikus fogódzót találhattak. Ezek közül az egyik a nemzetietlenség vádja. A zsidókat nemzetközi gazdasági és kulturális hálózataikra hivatkozva rendszeresen kozmopolitizmussal, ebből következően pedig nemzetellenes vagy nemzetidegen magatartással gyanúsítják meg. Ezt legkönnyebben a kul­túra vonatkozásában lehet Aázsgálni. Ha megfigyeljük az i'yjság nem foglal konkrét álláspontot, ahogy a cikk elején megfogalmazza: „Keresztény olvasóink okulására" közlik, ennek elle­nére nyilvánvaló a szándék: a magyar irodalom maradjon meg magyarnak - ak­kor is, ha a képviselője zsidó -, hiába is próbálják a zsidó hitfelekezet tagjai magukénak mondani. Ez a fajta magatartás a magyar szellemi élet elzsidóso­dásának vádjától való félelem termékeként jelenik meg, mely jól mutatja az antiszemita retorika sikerességét. A kulturális életben az antiszemita nézetek meggyökeresedése egy sajátos válaszreakciót eredményezett. Eszerint a zsi­dó mint karakter szinte teljesen kiveszett az irodalmi életből. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom