Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

1. szám - ADATTÁR - Bakó Béla: Nemzetíeltés, kereszténység, antiszemitizmus. - A „kulturális kód" az 1. világháború előtti szombathelyi keresztény sajtóban -

EPILÓGUS Téved, aid azt hiszi, hogy a citált lapokat uszító, gyűlölködő hangvétel jellemezte volna. Épp úgy olvashatunk „korrekt" tudósításokat a helyi zsidó egyesületek rendezvényeiről, mint a zsidó vallással összefüggő tijabb kérdésekről, dogmatikai magyarázatokról.

86 A lapban folyamatosan hirdettek zsidó kereskedők, iparosok, ez zavarta, de nem bénította a két közösség kapcsolatát. A „kódolás" lényege az volt, hogy egy-egy felbukkanó nem kívánatos jelenség mögé nagy elánnal odatették a zsidóságot. Ez jó magyarázó erőnek hatott a manicheus szemléletben, folyamatosan a zsidóság jelent meg mint bajokozó, a jót meggátoló csoport. Egyben persze a lapok állandóan visszatérnek a társadalmi problémák helyes megoldásának a receptjére, ami nem más, mint a keresztényszocializmus.

37 Erre jó alkalmat Idnált a helyi Keresztény Munkásegyesület megalakulásának 10. évfordulója.

38 A jövő reményéről szólt a szabadkőművesség és a liberalizmus ellenében nemzetmentésként egy új koalíció lehetősége is, amellyel: „Meg kell védeni Magyarország keresztény jellegét, mert ezzel a magyarság számára mentjük meg Magyarországot. Előbb a katolikusság szervezkedett. Ekkor a sötét vakolok a keresztény felekezetek féltékenységét akarták feléleszteni azzal, hogy folyton azt kürtölték, hogy a katolikusok a többi felekezet ellen szervezkednek irtó háborúra. ... Ha a protestáns és katolikus szövetség létrejön - írta a lap -, akkor van esély, hogy Magyarország keresztény és magyar maradjon"'™ Az 1. világháborút követő forradalmak után ez az esély aztán valóra is vált. JEGYZETEK Kovács András: Az antiszemitizmus mint társadalomtudományos probléma. In: A modern antiszemitizmus. Szerk. Kovács András. Bp., 1999. (továbbiakban: Kovács, 1999.) 9-34. p. (Nagyítás; 23.); Karachi Viktor: Zsidóság Európában a modern korban. Társadalomtörténeti vázlat. Bp., 2000. (továbbiakban: Karády, 2000.) 333-373. p. (Nagyítás; 24.); Jakov Katz: Az előítélettől a tömeggyilkosságig. Az antiszemitizmus története 1700-1933 között. Bp., 2001. (továbbiakban: Katz, 2001.) 341-422. p. (Osiris könyvtár) Vólkov, Shidamit: Az antiszemitizmus mint kulturális kód. Gondolatok a császári Németország antiszemitizmusénak történetéről és az azzal foglalkozó történetírásról. In: Kovács, 1999. 524. p. Gyáni Gábor: Éhen Gyxda a reformer polgár. In: „Alkotni, teremteni kell". Éhen Gyula emlékezete. Szerk. Köbölkuti Katalin. Szombathely, 2004. 31-32. p. Szabó Miklós: Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története, 1867-1918. Bp., 2003. (továbbiakban: Szabó, 2003.) 265-287. p. A lapok adatait lásd Krajevszki Gizella - Takács Miklós: Vas megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, 1777-1963. Szombathely, 1964. 50-51. p. ' Népszámlálás vallás és felekezet szerint. = Szombathelyi Kis Újság (továbbiakban: SZKU) 1914. jan. 23. 2. p. A népszámlálásról lásd: A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi, 1869-1990. 1. köt. Népszámlálási rendeltek, törvények, nyomtatványok, népszámlálási kérdések, publikációk. Szerk. Klinger András, Kepecs József. Bp., 1990. 13-14. p. 70