Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
4. szám - Katona Attila: Egy megölt eszme, egy ártatlan vértanú. - Batthyány Lajos emlékezete Vas vármegyében a dualizmus korában -
Huszár Károly is - miként 14 évvel korábban az ikervári szónok - az Erzsébet-kultusz ápolásaként a néliai királyné mondását idézte: „Én és férjem szívesen feltámasztanák Batthyány Lajost, ha tudnók." 8 * A legendaszení mondatok ügyes formában semlegesítették a Habsburg ellenességet. 80 A község nevében a két méternél magasabb - a Batthyányak telkén, parkjában álló - bahiszter kerítéssel körbevett bronzszobrot, amelynek talapzatát Kondor József szombathelyi kőfaragó készítette Hessky Béla jegyző vette át. Az esti vacsorán kezdetét vette a szoboralapra történő adományok gyűjtése is. Batthyány Lajos fia 160 koronát, unokája Lajos 50 koronát, Békássy István főispán 20 koronát ajánlott fel e célra. 87 A szoboravató sajtó visszhangja a helyi lapokban szerényre sikeredett. Polémia nem alakult ki, a szembenállást, az egyet nem értést csak finoman érzékeltették. A munkapárti Vasvármegye a második oldalon számolt be a történtekről, ott is csak érintette a kényes kérdéseket. „Még szerencse, - írta a napilap - hogy nem ment tovább a pártoskodás ennél a ténybeli demonstrációnál és az ünneplő beszédekből a szobor parancsoló hangulata kikapcsolta a politizálni igyekvők politizálását." 88 Ami egyértelművé tette, magát a szoborállítást is kormányellenes lépésnek érezték. Majd így folytatta: „Csak a Batthyányak kastélyában a teánál és privát beszélgetésben apósztrofáigattak a munkapártot..." 89 A parlamenti ellenzék helyi lapjai másként ítélték meg az eseményeket. A néppártiak az alapos, részletes beszámolóval ad acta tették az ügyet. A 48-as függetlenségi - Geszner Imre szerkesztette - Vasmegyei Hírlap az erős áthallással rendelkező Tisza-ellenes mondatokat citálta és markánsabban interpretálta a történeteket kormányellenesnek. A szoborgyűjtési akcióra visszatérve meg is jegyezte, hogy „minden csip csup vidéki nagyscignak százezreket gyűjtenek össze a bihari pontok szegreakasztójának, Tisza Kálmánnak szobrára" 90 Batthyányéra meg alig. Geszner lapja nemcsak a szónok történelmi nézetein hajtott végre korrekciót, tudniiillik „A zsarnok győző - nem, nem a győző, mert hisz az orosz győzte le a magyar szabadságharczot." 91 Hanem hangsúlyozottan más - demokratikus irányban átértelmezett - Batthyány képet is sugallt: „A demokratikus haladásban látta a nemzet fejlődésének alapfeltételeit s mivel nemzetének és nem a bécsi udvarnak akart szolgálni dúsgazdag arisztokrata létére a népjogok oknak lett hatalmas erejű zászlóvivője. ...A legitimitás nagy vértanújának országra szóló ünnepséget rendezett Ikervár derék közönsége. Az országot letargikus öntudatlanscigból az ilyen erőteljes emóciók és tanulscigok rázhatják fel, mert csak is a nagy eszmék kohójából pattanhatnak ki a szikra, amely nagy öntudatra gyullasztja a nemzet önérzetét saját magabecsülését " 9:i Sokan érezték úgy, hogy 1913-ban 64 év mulasztását pótolta Ikervár község, szobrot állított a mártír miniszterelnöknek. Maga a történet kevés ponton emlékeztet a politikai kulüiszépítésre, itt nem egy modern magyar kormányzatot teremtő liberális grófnak állítottak emléket, hanem a vidék egykoiű és szerencsétlensorsú földesnrának. Aid kezdeményezte és szorgalmazta, Horváth G3"örgy tanító azt inkább a genins loci motiválta és nem a politikai üzenet. Vagy ha volt ily üzenetük az csak az állampolgári loyalitásról szólt: 80