Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Katona Attila: Egy megölt eszme, egy ártatlan vértanú. - Batthyány Lajos emlékezete Vas vármegyében a dualizmus korában -

•Jelji) Ciyida: (irój Batthyány Lajos szobra, melyet október 12-én lepleztek le. = VÚ, 1913. okt. 19. 825. p. „dinasztikus hűségében (Batthyány Lajos) soha meg nem tántorodott, mégis áldozatul kívánta a kamarilla sötét dühe ..."

ö3 Ebben a formában és ilyen üres üzenettel még megvalósulhatott a szoborállítási törekvés, ha ennél erősebb politikai töltetett kapott volna a kezdeményezés, akkor bizonyára hatékonyabb eszközökkel akadályozza meg a magyar állam és a megyei törvényhatóság a törekvést. (A pár évvel korábban, az 1907. október 6-án, Körmenden felállított Kossuth-szobor legfőbb organizátora a kerület országgyűlési képviselője, Beck Lajos volt!

94

) Batthyányi, mint mártírt nemzetegyesítő szerepbe szorították, ez mindenki számára elfogadható lett, sőt példaértékű. Hogy e kultusz története így alakult, abban megvolt a családnak is a szerepe, erejükhöz mérten támogatták kifejlődését, de végig ügyeltek arra, ne ők legyenek a kultuszszervezők. Ezt a szerepet meghagyták másnak, ezzel is üzenve, hogy nem bossziiállás a főmotívum, hanem a nemzetnek és az ősnek történő igazságszolgáltatás. „Saját utamat járom." hangzott Batthyány Lajos politikai krédója a reformkorszakban, s úgy tűnik ezen az úton valóban csak ő haladt, az utódok már nem. 81