Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Tilcsik György: Részletek Batthyány Lajos egykori ikervári uradalmának 1850-ben készült átadás-átvételi leltárából

gatlanok és ingóságok, majd pedig azon jogok, vagyontárgyak stb. felsorolása következik, amelyek az egész uradalmat illették. Ezután az első rész számszerű adatainak táblázatos összesítése, illetőleg a bérbe adott különböző épületek berendezéseinek és felszereléseinek, továbbá olyan eszközök, anyagok stb. számbavételére került sor, amelyeket mennyiségük miatt nem volt érdemes településenként részletezni. Azon települések esetében, ahol Batthyány Lajos jelentősebb birtokkal rendelkezett, a leltár a további birtokos személyek megemlítésével kezdődik, és a szomszédos helységek felsoroláséival folytatódik, és nem mulasztották el az inventáriumokban rögzíteni, hogy az adott településen mennyi volt egykor a jobbágytelek száma, és azt sem, hogy mennyi az adott mezőváros vagy falu lakossága. Az uradalmi központoknál fontos elem volt a főpénztár pillanatnyi helyzetének rögzítése, majd településenként az uradalmi földek művelési ágak szerinti, többé-kevésbé részletes felsorolása következik, mégpedig az alábbi rendben: belsőségek, szántóföldek, rétek, erdők, legelők, szőlők és - ha voltak - irtásföldek. A következő igen fontos része a leltáraknak az uradalmi épületek - ideértve az árendáltakat is - részletes leírása, amelyből többek között azok méreteit, építőanyagát és a bennük lévő különféle helyiségek számát is megtudhatjuk. Az uradalom állandó pénzbeli jövedelmeinek, közöttük a bérbeadásból származó éves bevételek összegét a leltárak talán legértékesebb része követi, amely nem más, mint az uradalom lakó- és egyéb épületeiben - így az uradalmak központját képező várban vagy kastélyban, a lakásokban vagy éppen az istállókban lévő tárgyak, berendezések, bútorok stb. becsértékkel kiegészített jegyzéke. Ezután általában az igavonó állatok - lovak, ökrök -, majd a tehenek és a juhok ugyancsak részletes és becsértéket is tartalmazó felsorolása következik, majd a raktárakban lévő szemes- és szalmásgabona, továbbá a szálastakarmány-készlet, végül pedig az uradalmi pincékben őrzött - saját termésű és hegyvámos - borok mennyiségi adatai olvashatók. Érdekesség, hogy utóbbiak mellett pontosan regisztrálták az üresen álló hordók számát és kapacitását is. Az leltárak első részének végén az előzőleg említett néhány adatcsoport - föld- és vetésterületek, állatok, állandó pénzbevételek, bérletek stb. összesítése mellett megtalálhatók az uradalom nyugdíjasainak évente természetben fizetett termények adatai, az uradalom munkáját irányító tisztviselők neve, beosztása és fizetése, valamint az 1848. évi áprilisi törvények nyomán az uradalmat ért különböző veszteségek - jobbágytelkek, kézi- és igás robotnapok, kilenced, bérletek stb. - megemlítése is. A leltárak második, zömmel - de nem kizárólag - táblázatokból álló része tulajdonképpen az első fejezetben településenként külön-külön szerepeltetett adatokat lényegében azok előzőleg alkalmazott felsorolási rendjében és részletezve ismétli meg, és természetesen összegzi is azokat. Ugyanakkor e részben sok-sok olyan értékes információ és adat is megtalálható, amelyek az elsőben egyáltalán nem kaptak helyet. Ezek közül egyrészt mindenképpen megenilítendők az uradalom által árendába adott különféle földek, épületek (malmok, kocsmák, boltok, pálinkafőzőházak stb.) és jogok bérlőit névszeM