Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Tilcsik György: Részletek Batthyány Lajos egykori ikervári uradalmának 1850-ben készült átadás-átvételi leltárából

cukorgyár, amelyhez a cukorrépát 300 holdnyi területen szintén helyben termesztették, de megemlítendő, hogy Ikerváron selyemhernyót is tenyésztettek, amelyhez 118 holdat ültettek be szederfával. Az uradalmi kertészetben a mérsékelt égövi gyümölcsök mellett üvegházakban sok egzotikus növényritkaságot neveltek, de citromot, narancsot és ananászt is termesztettek.'* A LELTÁR KELETKEZÉSE ÉS SZERKEZETE Azt követően, hogy 1848 decemberének végén az osztrák csapatok gyakorlatilag ellenállás nélkül elfoglalták Vas megyét, a megszállók gyorsan cselekedtek. Több más intézkedés mellett a polgári forradalomban, majd a kibontakozó önvédelmi habomban meghatározó szerepet játszott személyek Vas megyében lévő ingó- és ingatlan vagyonát zár alá vették. Nyilvánvaló okokból elsőként Batthyány Lajos ikervári uradalmát szállta meg az osztrák katonaság, mégpedig 1849. január 1-jéről 2-ra virradó éjszaka, majd miután alaposan átkutatták azt, Zárka Sándor (1808-1894) alispán január 4-én Berzsenyi Miidóst (1803-1880), a megye számvevőjét nevezte ki a lefoglalt birtokok és ingóságok zárgondnoknak.

4 Nem sokkal később a szalónaki, a tótmaráci és a vasdobrai uradalom is hasonló sorsra jutott, és ezek is Berzsenyi Miidós „sequestri curator" felügyelete alá kerültek. A zárgondok kinevezésével az uradalmak élete természetesen nem állt meg: arattak és vetettek, csépeltek és szüreteltek, értékesítettek és vásároltak, befolytak a bérleti díjak, kifizették az iparosok munkadíját a szükséges javítások elvégzéséért, megkapták fizetésüket az uradalmi tisztviselők, az alkalmazottak és a szolgálók, és a jövedelmekből minimális szükségleteik kielégítésére jutott Batthyány Lajos feleségének és három gyermekének is.

0 A koholt vádak alapján 1849. augusztus 30-án halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélt, majd 1849. október 6-án kivégzett első felelős magyar miniszterelnök uradalmainak átvételével a Cs. Kir. Kamarai Igazgatóság nem sietett, hiszen ezekre csak 1850 márciusában és áprilisában került sor. Az átadás-átvételi eljáráshoz uradalmanként egy igen részletes, német nyelvű leltárt készítettek. Mind a négy uradalom átadója Berzsenyi Miidós zárgondok, átvevője pedig Graffay Károly cs. kir. kamarai biztos volt, és Torkos Ferenc az államügyészség képviseletében egyszerre átvevőként és átadóként írta alá a leltárakat, és rajtuk ldvül a jelenlévő illetékes kerületi biztos kézjegye is rákeriilt az inventáriumokra. Legkorábban, 1850. március l-jén a szalónaki uradalom átvételét bonyolították le, ezután előbb a vasdobrai, majd a tótmaráci következett március 19-én, illetőleg 20-án, míg az ikervári uradalom leltárán az 1850. április 3-ai dátum olvasható.

7 Miután a négy leltár szerkezetét tekintve lényegében hasonló, sőt nem egy helyen azonos, egészen bizonyos, hogy elkészítésük azonos elvek alapján történt, mely munkában az uradalmak tisztviselői és szakalkalmazottal is részt vettek. Utóbbit egyértelműen igazolja az a tény, hogy többük aláírása a leltárak némelyik adatsora vagy táblázata alatt megtalálható. Az inventáriumok - közöttük az ikervári is - két főrészből állnak. Az elsőben településeként — azok közül legelőször persze az uradalmi központban -, mégpedig nagyjából azonos rendben sorakoznak egymás után az összeírt in43