Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
4. szám - Erdődy Gábor: A horvát kérdés belgiumi megítélése a Batthyány-kormány időszakában
közben a Habsburg-törekvéseket jelentős mértékben idealizálták. Mindeközben a nemzetiségi konfliktus bemutatását kísérő, a magyarokkal szemben felerősödő kritikus hangnem egyelőre mentes maradt a későbbiekben olykor szélsőségesen felerősödő, érzelmileg motivált szenvedélyes bírálatoktól. A HORVÁT AGRESSZIÓ ÉS A MAGYAR VÁLASZREAKCIÓK Az itáliai hadszíntéren felülkerekedő Habsburg-ellenforradalom augusztus végén elszánta magát a magyar alkotmányos önrendelkezés felszámolására irányuló katonai akció megindítására. A magyar békepróbálkozások meghiúsulását követően a vizsgált belgiumi hírlapok folyamatosan nyomon követték a konfrontáció eszkalálódása, a konfliktus kiteljesedése folyamatát. A liberális L'Observateur Belge szeptember 22-én jelentette be Jellacic támadásának megindulását, és jelezte, hogy a magyarok egyelőre a legkisebb ellenállást sem tanúsítják vele szemben. 9 nappal később drámai képet festve tájékoztatott arról, hogy Jellacic máris Székesfehérvár előtt áll, a nádor lemondott, miközben a magyar országgyűlést Ferdinánd elnapolta, majd a nemzethez intézett manifesztumában a fenyegető polgárháború és anarchia megelőzésére, valamint a birodalmi egység helyreállítására hivatkozva kinevezte Lamberg Ferenc gróf altábornagyot valamennyi magyarországi serege főparancsnokának. m A horvát támadás következtében eszkalálódó magyar kormányválság alakulását a belga közvélemény nagy figyelemmel kísérte. Egy, szeptember 13-ára keltezett pesti hírre hivatkozva a Le Précursew kifejtette, hogy a Bécsből visszatérő magyar parlamenti küldöttség kudarca nyomán kibontakozó nagy agitáció hatására a minisztérium lemondott, és egyedül Szemere Bertalan tartotta meg hivatalát, miközben komolyan felmerült Kossuth kormányalakításának lehetősége. Másnapi bécsi információi alapján viszont már arról tájékoztatott, hogy Kossuth nem fogadta el a jelölést, és Batthyány kapott újabb lehetőséget a kabinet megszervezésére. 81 Az antwerpeni liberális hírlap Batthyány szeptember 16-ai újabb lemondási kísérletéről is informálva olvasóit aláhúzta, a magyar politikus arra hivatkozva adta vissza megbízatását, hogy miközben programját nem fogadták el Bécsben, nem bírja már a ház bizalmát sem. Miután azonban Kossuth, Nyáiy Pál és Madarász László egyöntetűen maradásra ösztönözte, valamint a parlament bizalmának egyhangú kinyilvánításával megerősítette pozíciójában, a gróf tovább vállalta a.Jellacic elleni védekezés irányítását. A Journal de Bruxelles helyzetértékelése úgy látta, Magyarország - Jobban mondva a mindeddig kormányon lévő magyar párt" 8 * - szinte teljesen reménytelen helyzetbe került: a bán seregei élén Pest felé nyomul, s az országban jelentős számban élő szlávok egyáltalán nem mutatnak hajlandóságot a magyar ellenállás támogatására. A válság elmélyülésééit - az egyetemes történelmi analógia erőltetett és megalapozatlan alkalmazásával - egyoldalúan a magyar országgyűlés „hegypárti frakcióját" 8 * tette felelőssé, amely alaptalanul neki tulajdonított állítólagos „szájhősködésével vHr> kínos megaláztatásnak szolgáltatta ki Magyarországot. Jellacic sikereiről tájékoztatva csipkelődő gúnyolódástól sem mentes stílusban megfogalmazott cikkében a brüsszeli ultramontán lap arról is beszámolt, hogy áldozatokra elszánt hadserege élén a horvát bán szinte 30
