Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Molnár András: Batthyány Lajos gróf Vas vármegye reformkori közéletében, 1831-1847

'ó. kép Batthyány Ixijos gróf cut 1840-es évek elején. (Kőnyomat, Hermann Róbert tulajdona) Amikor 1847. január 13-án meghalt az idős József nádor, majd az uralkodó a nádor fiát, István főherceget nevezte ki Magyarország helytartójává, nézeteltérés támadt az ellenzéki párt szervezésében egyébként szorosan együttműködő Kossuth és Batthyány között. Míg Kossuth és az ellenzék többsége támogatta és természetesnek tartotta István főherceg nádorrá választását, Batthyány többször, így például az 1847. február 3-ai pesti összejövetelen is kijelentette, hogy ő bizony nem akar Habsburg nádort választani, amikor vannak rátermett férfiak a magyar mágnások között is, mint például távoli rokona, Batthyány Fülöp herceg. Mivel Kossuth állítólag vitatta a magyar főnemesek alkalmasságát, Batthyány megsértődött. Ez a sértődöttség érződött a gróf magatartásán Vas vármegye 1847. február 8-ai közgyűlésén is, ahol a jelenlévő Batthyányt szintén jelölték az István főherceg fogadására felvonuló vármegyei választmányba.

28 Egy szemtanú szeiint Batthyány röviden, s majdnem megvetőleg szólt: „én bizony nem megyek! Batthyány „áltáljában igen boiránkoztatólag viselte magát" *° és rövidesen ott is hagyta a közgyűlést. Az ellenzék vezérkara 1847 júniusától az országgyűlési követválasztások előkészületeire összpontosította figyelmét. Batthyányék tigy látták, hogy a konzervatív párt - 1846 őszén történt - megalakulása és erőteljes szervezkedése miatt a felsőtáblán ismét kisebbségben lesznek, ezért legalább az alsótáblán proli