Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

4. szám - Molnár András: Batthyány Lajos gróf Vas vármegye reformkori közéletében, 1831-1847

balták megmenteni az ellenzéki többséget. Ennek érdekében a liberális mágnások azt tervezték, hogy maguk is indulnak a vármegyei követválasztásokon. Batthyány Lajost természetesen Vas vármegyében kívánták követnek jelölni.

31 A helyi ellenzéki erőkkel való egyeztetések - és egyezkedések - azonban lényegében keresztülhúzták Batthyányék számításait. Vas vármegyéből ellentmondó hírek érkeztek: míg az egyik titkosrendőri jelentés szerint Batthyány valóban jelöltetni kívánta magát a vasi követválasztáson, egy másik, Kőszegről származó, augusztus 10-én kelt értesülés szerint viszont az augusztus 9-ei vasi közgyűlés alkalmával Batthyánynál tartott konferencián nem a gróf, hanem Széli József első alispán és Vidos József táblabíró követsége került szóba, de még ez a jelölés sem volt végleges. Megfelelő források hiányában nem tudjuk pontosan, hogy Batthyánynak volt-e, és ha igen, milyen mellékben befolyása Vas vármegyében. Korábban, 1846. december 9-én ugyan Batthyányt is beválasztották a vármegye követutasításait ludolgozó választmányba, és a gróf részt is vett a liberális szellemű utasításokat elfogadó 1847. augusztus 9-ei közgyűlésen, ám a követutasítás kidolgozásában betöltött - feltehetően nem elhanyagolható - szerepét közelebbről nem ismerjük. Ismert viszont a Sopron vármegyei fiaskó után magát Mosonban követté választtató Széchenyi István gróf befolyása a vasi követválasztásra. Széchenyi naplója alapján bizonyítható, hogy ő, valamint Vas vármegye adminisztrátora, Zichy-Ferraris Bódog már 1847 júliusában megegyeztek Vidossal a követté jelölésről. így azután az október 18-án tartott vasi követválasztáson - amely a katonai karhatalom bevetése miatt botrányba fulladt - az adminisztrátor páilfogoltjait, Vidost és Szabó Miidóst mindkettőt mérsékelt ellenzékinek tekintették - választották követté.

,ia Batthyány Lajos gróf, aki a továbbiakban - 1848. március 17-ei miniszterelnöki kinevezése előtt - már nem volt közvetlen kapcsolatban Vas vármegyével, az 1847 novemberében kezdődött utolsó rendi országgyűlés idején is ellátta immár hagyományosnak tekinthető szerepét a főrendi ellenzék élén. Emellett igyekezett összehangolni a diéta két tábláján, valamint a Pesten és vidéken tevékenykedő ellenzék törekvéseit. Az ellenzék központi bizottmánya nevében kiadott körleveleiben a liberálisok országgyűlési tevékenységének támogatása érdekében kívánta egységes állásfoglalásra késztetni a megyék ellenzéki erőit, és az alsótábla ingadozó követeire a vármegyei közgyűlések által próbált politikai nyomást gyakoroltatni/'

1 Az ellenzéki páll egyik Vas vármegyei összekötője Chernél Elek, Batthyány Fülöp herceg körmendi uradalmának levéltárnoka volt. Chernél iratai között fennmaradt Batthyány Lajos grófnak az ellenzéki páll elnökeként az országgyűlés idején aláírt két körlevele is: Batthyány 1847. december 27-én a kormánypárti főispáni helyettesek, az adminisztrátorok visszaéléseiről kért adatokat, 1848. február 20-ai körlevelében pedig a közösen követendő ellenzéki taktikát vázolta fel.'

54 Batthyány decemberi körlevelére Ivánkovics János táblabíró fogalmazta meg 1848. január 23-án a vasi ellenzék válaszát. Levelében a Vas vármegyei ellenzék aznapi tanácskozása nyomán jellemezte, illetve foglalta össze a helyi adminisztrátor, Zichy-Feriaris Bódog gróf tevékenységét.

35 12