Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
4. szám - Molnár András: Batthyány Lajos gróf Vas vármegye reformkori közéletében, 1831-1847
íiy Lajost Vas vármegye adminisztrátorává, mire Wirkner azt felelte, hogy ettől túlságosan félnek. 20 Széchenyi március 2-án közölte a tervet Batthyányval: „légy Vas adminisztrátora; elfogadnád?A kormányt nem szabad zavarba [hozni]"? 1 Batthyány az alábbi feltételekkel adta beleegyezését: „igen ..., de nem keresem, semminő lépést nem teszek, nem kötelezem magam semmire - csak Vast fogadom, el .... s röviddel az országgyűlés előtt" . aa Széchenyi március 8-án József nádorral tárgyalt Batthyány vasi adniinisztrátorságáról, majd március 13-ára megszervezett egy találkozót a nádor és Batthyány között. Azonban sem ennek, sem a Zárka János ítélőbíróval - Vas vármegye korábbi országgyűlési követével - folytatott március 21-ei tárgyalásnak nem lett érdemi eredménye, így azután az uralkodó 1842. április 21-én Czindery László somogyi alispánt nevezte ki Vas vármegye főispáni helyettesévé. Batthyány jelen volt Czindery ünnepélyes beiktatásán, Vas vármegye 1842. július 28-ai közgyűlésén, amiből kitűnik, nem fájlalta túlságosan, hogy nem őrá esett a választás. a ' 5 Batthyány Lajos gróf kezdetben mind Kossuth Lajostól, mind az általa szerkesztett Pesti Hírlaptól idegenkedett, 1842-ben azonban elvállalta az elnöki posztot a Kossuth által szervezett Iparegyesületben., a Széchenyi és Kossuth közötti politikai vitában pedig végül egyértelműen Kossuth mellé állt. a * Batthyány 1843 tavaszán felkarolta a vármegyék kiadásainak fedezésére szolgáló háziadó közös fizetésének a Pesti Hírlap, illetve Kossuth által népszerűsített tervét is, és az országgyűlés előestéjén részt vett Vas vármegye 1843. április 3-ai, követutasításokat tárgyaló közgyűlésén. A helyi konzervatívok már előző este veréssel fenyegették meg, ha fel meine lépni a nemesi adóviselés mellett. Batthyány ennek ellenére felszólalt, és - a Pesti Hírlap tudósítása szerint - „magasztos keblének fájdalmában, melyet tiszteletet gerjesztő arcéinak minden vonása tanúsított, az ostromlott szólásszabadságnak legalább romdarabjait megmenteni kívánó, elszánt lélekkel, rövid szavakban kinyilatkoztatja, hogy ő is adózni kívcin."*" A vasi konzervatívok már Batthyány felszólalása alatt is bekiabáltak, amikor azonban Széchenyi János gróf próbált érvelni az adózás mellett, elszabadultak a felheccelt kortesek indulatai. A liberális szónokok a főispáni helyettes lakosztályába menekültek a verés elől, és csak kis híján múlt, hogy a részegen kötekedő, Széchenyi grófot üldöző konzervatívok nem verték meg Batthyáiiyt is. 2(> Batthyány adózás melletti Vas vánnegyei fellépése ugyan nem járt sikerrel, ám felszólalásával újabb tanújelét adta annak, hogy végleg elkötelezte magát a Kossuth által képviselt érdekegyesítő reformpolitika mellett. Batthyány Lajos gróf 1843 és 1847 között nem játszott számottevő szerepet Vas vármegye politikai közéletében. Az 1843/1844. évi országgyűlés másfél esztendeje alatt ismét a főrendi ellenzéket vezette Pozsonyban, azután pedig szinte folyamatosan Pesten tartózkodott, és a különféle társadalmi egyesületek, valamint az ellenzéki párt szervezése kötötte le az energiáit. Batthyány kezdeményező és vezető szerepet játszott a liberális reformellenzék párttá alakulásában. Kezdettel fogva tagja volt az ellenzék vezérkarának, 1847. március 15-én pedig hivatalosan is az alakuló párt központi bizottmányának elnökévé választották. a7 10
