Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)
2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Torma az orruk alá!" - Egy vidéki élclap, 1882-1892 - 2. rész
gató politikai álláspontját is jónak ítélték főnökei. Utóbbi azéit érdekes, mert ez Ferenc Józsefhez, a császárhoz hű politikai álláspontot jelentett. Mindezen pozitív vélemények ellenére úgy találjuk, nem lehetett túlságosan összeférhető személyiség, mert 1864 novemberében Chernél Elek főispáni helytartó írásbeli megrovással és a körmendi járásba való áthelyezéssel büntette, a Tóth József megyei levéltári írnokkal történt kávéházi „kölcsönös tettleges bántalmazás" miatt. Rusa későbbi fellépése okán feltehetnénk, hogy ezen ügy mögött politikai nézeteltérés húzódott, de korántsem. A „tárkli" nevű kártyajátékon kaptak össze a felek. 18 Provizórikus hivatalát 1867-ig, az utolsó pillanatig ellátta. 19 Itt kell kitérnünk Kohn Samu Rusával kapcsolatos egyik téves, vagy szándékosan ferdített állítására. A Tormában ugyanis azt állították, önkéntes volt a császári hadseregben, olaszországi küldetésben vett volna részt. 20 Ennek semmilyen nyomát nem találtuk, ellenben lehet, hogy összetévesztették névrokonával, Rusa Gyulával, aki valóban bejárta ezt a pályát. 21 A kiegyezés után aztán az írói, hírlapírói életúttal próbálkozott. Eleinte a Vasmegyei Lapokban jelentette meg írásait, majd saját újságot alapított Vasmegyei Figyelő címen, amely a Vasmegyei Hirdető - Eisenburger ComitatsAnzeiger kétnyelvű sajtótermék utódjaként működött. 28 Ennek felelős és tényleges szerkesztőjeként is dolgozott. A három évadot megért lap megszűnése után, 1882-ben az egyértelműen függetlenségi párti irányultságú Dunántúl című lap szerkesztőjeként és felügyelő-bizottsági tagjaként ti'ínt fel. Itt a legélesebb hangú politikai jellegű cikkeket írta, ami nem csoda annak ismeretében, hogy abban az évben a párt megyei elnöke volt. 2 ' 4 Pályafutásának pikantériája ugyanakkor, hogy az 1890-es évek elején a közös politikai ügy egyik legnagyobb ellenségeként jelent meg neve. Irodalmi pályafutásának ismertetése során nem lehet említés nélkül hagyni két önálló kötetét sem. A Gonosz idők (1874) és a Küzdve a czélig (1886) című, Szombathelyen megjelent munkák keresettségéről sokat elmond, hogy előbbi kétkötetes művet 1882-ben fele áron ajánlották az olvasók kegyelmébe. 2 * A politikai és közéleti mellőzöttség illetve elhatalmasodó tüdőbaja vezette talán végzetes lépésére, önkezűleg vetett véget életének. HERKÓ PÁTER - TÖKÉLETES ELŐKÉP A Herkó Páter 25 névre keresztelt, kéthetente kiadott „élez és gúnylap" címlapja felettébb érdekes. Rajta egy barát balkezével fülön fog egy, a kornak megfelelően jellegzetes vonásokkal és külsőségekkel ábrázolt zsidót, ugyanakkor ellentétes lábával ülepen illet egy díszmagyarba öltöztetett alakot. Ez az üzenet azonban nem fedte le, inkább elfedte a lap valós mondandóját. Inkább a fülön fogott zsidó jellemezte a lap szellemiségét, a kisebbségekkel szembeni türelmetlenséget, ami azonban a korabeli élclapok többségének jellemzője volt. Ebben az esetben azonban ezt ki kell egészítenünk azzal, hogy Rusa sajátos magyarságszemléletét még megfejelte magánellenfeleinek nemzetiségi, illetve faji jellegű kigíinyolásával. így szerepel példáid az egyetlen fennmaradt lapszámban Augiisztich Lajos, a Vas megyei Vendvidék egyik potentátja, az ott élő szlovénok gazdasági és politikai meghatározója, kormány 35
