Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2007. (Szombathely, 2007)

2. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: „Torma az orruk alá!" - Egy vidéki élclap, 1882-1892 - 2. rész

párti képviselője, mint ir Agostikh Lajcsi", aid nemcsak politikai felfogása miatt kapott éles kritikát, hanem magatartását, öltözetéhez hasonlóan há­romirányúnak: germánnak, magyarnak és szlávnak állította be. Kapott hide­get és meleget a családja is, hiszen a szerző szerint: „Elég Ágostikhnak szü­letni, hogy a hivatali állás sült verebe a szájába repüljön". Személyeskedő­nek, azért is tekinthető, mert - a külön erre a célra készíttetett karikatórán ­a kétfejű sasos botot is „hőse" kezébe adta, holott Augusztich ugyanakkor vállalta hivatali állását - a Muraszombati járás főszolgabírájaként - amikor Rusa Kálmán is, a Schmerling-provizórium idején. 20 A lap alaphangvételét - természetesen megint csak az egyetlen elérhető példányra hivatkozva mondhatjuk - nem tudjuk másként meghatározni, hogy eredendő politikai elkötelezettségén túl - aminek alapján, pl. a Vasmegyei La­pokat „Hasmegyei Lopóknak" nevezték - a túlzó nacionalizmuson túlmenően is, mindenféle nemzetiséggel ellenségesen szembehelyezkedő, és alapvetően antiszemita. Mindez, a szerkesztő előéletét ismerve felfogható kompenzáció­ként, az újonnan választott elvbarátinak való megfelelésképpen, de talán nevel­tetéséből adódó természetszerűségként is. Beszédesek a lapban megjelentetett cikkek tárgyai, szóhasználatai, sőt címei. A címek között említhetők a követ­kezők: „Vezetéknevek a magyarosító szemiták számára", „Krausz, Zollner, Kohn és Salzberger", ,J\íi esik a szemitának furcsán" és „Egy szemita tűnődé­se". E tárgyak közé vehető, hogy egy levelező írásán keresztül a jánosháziakat is a zsidóknak állítólag mindent elhívó viselkedésük miatt kárhoztatták. Ezt a témát azért nem érdemes folytatni, mert a lapot áttekintve inkább azon írások vannak alig említhető kisebbségben, amelyekben nem szidják a zsidókat. Ezál­tal is válhatott komolytalanná a lap a közönség körében, amennyiben más nem is szerepelt benne, mindenért csak a zsidókat tette felelőssé a politikai előéle­tét tekintve, mondhatnánk szennyesnek számító szerkesztő. A fentebb ismertetettek illusztrálására csak egyetlen részletet idézünk, amelyben antiszemitizmusán kívül egyúttal a kőszegi német anyanyelvű pol­gárokat is kifigurázta: „Gimendem én a zőlőre, Rálépdem a fenyigére, Fenyigőröl fenyigére, Sitógyereg gyugszemére. Ojaha. Szervasz Speckfresser"* 7 A politikai ellenfelek természetesen nem kímélték a Rusa-féle lapot. Az első szám megjelenése után a Vasmegyei Lapok rövid, de velős értékelést adott róla. ,JrJa az együgyűség s sárban eviczkélő gorombaság egy a szellemességgel, úgy ez a lap kitűnően van szerkesztve.", a8 írta róla, feltehetően Balogh Gyula szerkesztő. Persze a Torma szerkesztőségét sem kellett félteni. Kegyetlen gúnnyal figurázták ki a rivális élclapot, annak Idadójával együtt. Még csak tervezték a Herkó Pátert, amikor itt már megjelentették a hírt, hogy Ideges Kálmán - ez lett néhány hónap­ra Paiaa elnevezése - megszerezte lapjához állandó munkatársának Kozareket. 29 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom