Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - ADATTÁR - Katona Attila: Fordulat a várospolitikában Szombathelyen, 1885-ben. 1. rész

kalmazni, hogy az idő szerinti mozzanatokat nem csak éber figyelemmel kísérjük, de egyszersmind a város jövendő felvirágzásának némi alapot is teszünk, alap nélkül nem lehet biztos és tartós jövőre számítanunk már közel jövőben remélhetni a déli vaspálya vonatnak Bécsről Kanizsáig leendő felépítését és a közforgalom és használat alá vehetését, s mind uj vállalkozásnál, ha kezdetiben valamely község közönyösen néz ki a világ forgalomba és kereskedésbe a nélkül, hogy igyekeznék magát abba belevegyíteni, azon községnek nincs egyéb jövője mint egyszerű szánalom, oda hagyás és tétlenségnek gyalázata, - ez okból Szombathely községének időleges testülete polgári kötelességének ismeri a tevékenység terére lépni, s ott mindazt, ami akár közvetlenül a jelennek, akár közvetve a jövő nemzedéknek javára szolgálhat, erélyes buzgalommal felkarolni, és tehetsége megfeszítésével is létre hozni. Ily egyik főtényezőinek tekintetik a város elhelyezési tervét felvenni, és aira figyelni, hogy a városi csinosság szilárd építkezés, tűzi biztonság, szabad közlekedés, kereskedelmi forgalom, iparüzlet és mind azon érdekek előmozdítás sanak, melyek a község felvirágzására a kereskedelmi és iparüzlet szükséges forgalmára, ugy a község mind egyesek érdekében nélkülözhetetlen szükségesek, ezen közérdekű tervnek kidolgozása, az építkezés és csinosítás létrehozatala és fentartása és egyszersmind a közbátorságra is kiható intézkedések megtételére, egy bizottmány megválasztása szükségesnek látván elhatároztatott, hogy a bizottmány megalakulásával azonnal az előmunkálatok megkezdessenek, és azok időszakonként a városi közönség szellemi és anyagi jólétének foltonos figyelembe tartásával készítendő jelentésüket a közelebbi községi ülés elébe terjesztik.''''

5 Álláspontom szerint a két idézetet nemcsak a városvezetés és a képviselők haladás melletti elkötelezettsége, a kor kihívásai iránti folyamatos érzékenység köti össze, hanem a deduktív gondolkodásmód (azaz, szellemi-eszmei alapból vezették le a döntéseiket), valamint az érdekek - városi, csoport, magán - világos megfogalmazása, a realitás igénye és a sokféleségre, de nem totalitásra való törekvés. Természetesen kitapinthatók különbségek is, nemcsak a soron lévő konkrét célok és módszerek tekintetében, mert azok nyílván magától értetődik, hanem az időváltozást érzékeltető hangsúlyeltolódásokban is. (Tudniillik 1864-ben minden felmerülő komoly kérdés rendezésére bizottságokat hoztak létre, huszonegy évvel később ennek már kialakult a „szertartásrendszere" és módszere működött.) A konkrétumokra térve Varasdy Károly megfogalmazta az új vasúti összeköttetés kialakításánál a szükségességét is, ami alatt elsősorban a PozsonySzombathely közti vasiitvonal megépítését értette. A kereskedelem minőségi fejlesztésének érdekében egy szakiskola megteremtését vélte szükségesnek, ez 1864 óta program volt, valamint juridikai központtá kívánta tenni a települést. Ez a gondolata szintén az 1860-as évekre, a modern igazságügy területi reformjának megteremtésére nyúlt vissza. Az új polgármester várospolitikai koncepciójának legfontosabb eleme - az említett intézmények megteremtésén túl - a tradicionális takarékossági politika feladása lett. Ezt a magatartást bizonyos tekintetben értelmetlennek, 51