Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - ADATTÁR - Katona Attila: Fordulat a várospolitikában Szombathelyen, 1885-ben. 1. rész

avíttnak ítélte, helyette a hasznot hajtó formát tartotta üdvösnek: „egyébként barátja a produktív beruházásoknak vagyok, melyek míg egyik kézzel követelnek, a másikkal busásan visszafizetnek."

6 Ez a felfogás világosan érzékeltette, hogy csak anyagi áldozatok árán lehetséges az előbbre jutás.

7 Tegyük hozzá, akkor a város még rendelkezett a szükséges erőforrásokkal. Varasdy szükségesnek vélte programjában a változót a változtatandó tói megkülönböztetni: „embere leszek a haladásnak, a reformnak, de nem a szükségtelen, hanem a viszonyok által követelt újításoknak. Conserválni a reformált jóban és reformálni a hasznavehetetlen intézményekben s dolgokban: a bölcsebb és a legkevésbé ártalmas politikai hitvallás. "

8 Állandó újításokat követelőnek az árvaügyet, a cselédkérdést, a közigazgatást és az igazságszolgáltatást tartotta. Ami vélhetőleg a saját jogászi szakmájából és személyéből fakadt, az az alkotmány és jogtisztelet jelszava alatt a városi Jogállamiság megteremtése", a szabályrendeletek megalkotása lett. A liberális Varasdy politikai önmeghatározása emlékeztetett azokra a hangsúlyeltolódásokra, amelyek a kormányzópártban a Tisza-éra alatt végbementek. Szabadelvúsége - a két évtizede alatt - gyakorlatias, „fontolva" haladó szellemiséget tükrözött. Városi „víziójában" helyet kapó társadalomképben továbbra is fontos szerepet játszott a kereskedelem és az ipar, a gazdagság által „kitermelt" művelt polgárok sokasága, és a város kulturális nívóját emelő és küldetést biztosító - állami eszközökkel megteremtett - intelligencia. Ez tehát már több és más, mint az 1860-as évek ellenzéki ihletettségű, társadalomelvű liberalizmusa, ezt sajátos (állami-társadalmi) dualizmus jellemezte. Érzékletesebben fogalmazva a nyers materializmust felváltotta a finomabb kulturális jellegű hangszerelés, de ez a célok pro kapitalista jellegén nem változtatott. Talán nem véletlen, hogy a város polgáraihoz intézett búcsúüzenetében élete három célja közül - a parlamentarizmus és a szabadelvűség mellett a város, mint „kulturális fáklya" jelszó szerepelt.

9 A polgármester bemutatkozó beszédében kitért a vármegye és a város neuralgikusnak tűnő kapcsolatára is: Az anya és gyermek metaforáját használta, a kölcsönös egymásra utaltság kényszerét érzékeltetve, hogy a viszony akkor gyümölcsöző, ha a gyermek, a város megőrizheti autonómiáját. Ez nyílván a patemalizmustól való elhatárolódást jelentette, de a konfrontáció - miként az utóbb kifejtendő - gondolata szóba sem kerülhetett. Megpendítette még a tisztviselői kar mentalitásának változtatási szükségességét is, a restség száműzését, a szorgalom és a szolgáltatói szellem előtérbe állítását. Programját így összegezte: első tisztviselő és munkás leszek, s e „falak között nem pártember, de polgármester leszek."

10 A programbeszédet a széles látókör, a megalapozottság, és a realisztikus hangvétel jellemezte. Mindezek után talán meglepetésnek tűnik, de Varasdy Károly „váratlanul", városi képviselői előélet nélkül került a polgármesteri székbe.

11 Egy bonyolult, de szenvedélyes politikai harc eredőjeként, ahol a megyét irányító liberális elit nemcsak a vármegyei pozícióit, de a várost is meg tudta őrizni a szélbal „fondorlatos" támadásaival szemben. 52