Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Nép- és tájnevek változásai a Muravidéken a 13-19. századig

- így pl. az 1698. és az 1734. évi katolikus canonica visitatiok;

22 az 1793. évi papi névtár

23 - nem mindig követik a nyelvi határokat. Megjegyzendő, hogy található olyan szóhasználat a 17. században, ahol a „tótság" nem tulajdonnév (tájnév), hanem a tót embereket felölelő csoportot jelöli: „az egész hegyvidéki tóíság".

24 1828-ban, Kossics néprajzi remekművében, a Tótságnak a szinonimája is megszületett: Vandália. Szentbenedek (ma: Kancevci, Szlovénia) község templománál évente megtartott mindenszenteknapi vásáráról ezt írta: „... ekkor szabják meg az új bornak s szlivoviczának az egész Vandáliára nézve az árát".

25 Vendvidék A Vendvidék tájnév a 19. század végén terjedt el, kétségkívül a magyar nyelv helyzetét megerősíteni kívánó hatósági törekvésekkel egyidejűleg. A Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület 1897. évi megalapítása ennek a legjobb kifejeződése, bár a tájnév előzménye („Vendek-Vidéke") már Kossicsnál is előfordult 1828-ban.

26 A Vendvidék, mint az egyesület alapszabályából kiderül, a teljes Vas vármegyei - Szentgotthárdi és Muraszombati járásbeli - és Zala vármegyei - Alsólendvai járásbeli - szlovén (vend) anyanyelvű település-teríiletet felölelte. Azonos volt a korábbi, a hivatali nyelvezetben immár szalonképtelenné vált Tótságéval. A Tótság háttérbe szorulására példa a imiraszombati dalárda esete: 1881-ben a megszűnő egyesület neve még „Tótsági dalárda", az újé „Muraszombati dal- és zeneegylet" 1885-ben.

27 Trianon után fokozatosan a magyarországi szlovének lakta Szentgotthárd környéki néhány falu megjelölésére szűkült a Vendvidék megnevezés, a jugoszláv területekre már nem vonatkoztatták. JEGYZETEK Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzende Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. Bd. 1. Die Urkunden von 808 bis 1270. Hrsg. Hans Wagner. Graz-Köln, 1955. (továbbiakban: ÜB Bd. 1.) 83. p. Nr. 117.(Publikationen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Siebente Reihe) Tretán Máté tanú, Izsakóc (1592): „Én mivelhogy lót vagyok és magyarul nem tudok, csak az »bestye lélek kuraji« szót véltem eszemben ..." Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) A Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára (továbbiakban: VSZHL) Litterae Instrumentae Fasc. 82. Nr. 42. 3 VaML VSZHL Protokollumok, 22/1633. : „Tóth Keresztúr". Payr Sándor: Egyháztörténetei emlékek. Forrásgyűjtemény a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület történetéhez. 1. köt. A dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület. Sopron, 1910. 102. p. Az „Ecclesiar. Schlavo-vendorum" téves olvasat, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az idézett hely bekerülve a Magyar történeti-etimológiai szótár „vend" szócikkébe, azt a megalapozatlan feltevést sugallta, hogy a „vend" népnév már a 17. század elején megvolt a magyar nyelvben. Magyar történeti-etimológiai szótár. 3. köt. Főszerk. Benkő Loránd; szerk. Kubinyi László, Papp László. Bp., 1976. 1113. p. 40