Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
1. szám - ADATTÁR - Benczik Gyula: Nép- és tájnevek változásai a Muravidéken a 13-19. századig
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Mikrofilmtár A 1535A r . Bel, Matthias: Descriptio Co[mi]t[a]tus Castriferrei ... 352., 354., 359. p. ' Petrus Bomhecz jobbágy Buzinc faluban: 1598. évi muraszombati urbárium. Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) Filmtár 4331. doboz. (A herceg Batthyány család levéltára. Körmendi központi igazgatóság. Urbáriumok.) „Parochia verő principaliter est ungarica ac deinde secundaria sclavonica seu ut vulgo vacant, bomhecziana, nimirum respectu possessionum Orfalu, Istvánfalu, Hörgőién, Permissé, Szakonfalu el Tótfalu." Kethely, plébánia, 1698. március 26. Szombathelyi Püspöki Levéltár. Kazó István vasvári prépost egyházlátogatási jegyzőkönyve, 188-191. p. „Judicatus SalHensis, Bomhencziensis el Rattkocziensis ..., Joannes Siska ex Bomhencz stb." (A nevek alapján felsőpetróci bíróságról lehet szó.) VaML Vas vármegye törvényszékének iratai. Úriszéki perek Fasc. 7. nr. 2. (1765). Pável Ágoston adós maradt a bömhéc („északi vendség") elnevezés eredetmagyarázatával, jóllehet Bátky Zsigmond változatát határozottan elvetette: „Sajnos, a vidék bibliográfiai szegénysége miatt nincs méxlomban a szó eredetének utána kutatni, s így a tagadásba vont névmagyarázat helyett jobbat, elfogadhatóbbat adni." Pável Ágoston: Pinka- Lendva - Bömhéc. = Vasi Szemle, 1936. 5-6. sz. 398-399. p. 1780-ban Rát Mátyás írta: „Tót-ság Vidékét Vas Vármegyében nagyobb részént Bömhétzek lakják. Ez a neve a Dunán túl való Magyaroknál valamely Tót nemből származott nemzetnek ... (a Magyarok eleitől fogva Tótságnak esmérték)". = Magyar Hírmondó, 1780. 35. levél. Idézi: A vend kérdés. Szerk. Lukács István. Bp., 1996. (továbbiakban: Lukács, 1996.) 9. p. Bitnitz Lajos szerint: „... a közé]) időbéli íróktól Karentánoknak, Vendeknek, a méúaktól pedig Vindcknek és a Magyaroktól Bömhéczeknek neveztetnek ... Magyarok ezen határszéleinken laké) Vendeket Tótoknak s a többi Tótoktól megkülömböztetésért Bömhéczeknek nevezik". Bitnilz Lajos: A Vass és Szála vármegyei tótokról. = Tudományos Gyűjtemény (továbbiakban: TGY) 1819. 3. köt. 60., 62. p. Idézi: Lukács, 1996. 10., 12. p. Sinkovich Elek a sokak által forgatott megyemonográfiában még 1898-ban is ezt írhatta: „Magyarország délnyugati sarkéin. Vasvármegye délnyugati és Zalavármegye nyugati szögletében élnek a vendek, magukat „szlovén"-nek nevezik. A szomszéd magyarok tértoknak vagy bömhéczeknek nevezik őket, magéit a vendlakta vidéket Tótságnak." Sinkovich Elek: Vendek. In: Vasvármegye. Balogh Gyula et al. Bp., 1898. (továbbiakban: Sinkovich, 1898.) 387. p. (Magyarország vármegyéi és városai; 3.) Angyal Endre: A vend kérdés. In: Komplex földrajzi és történelmi kutatások íijabb eredményei a Dunántúlon. Bp., 1972. (továbbiakban: Angyal, 1972.) 269. p.; Idézi: Lukács, 1996. 71. p. 9 Uo. VaML Vas vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok (továbbiakban: Alisp. Közig, ir.) 156/1848. 11 Angyal, 1972. 269- 291. p.; Idézi: Lukács, 1996. 71-104. p. Vas vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 87/1887. 13 Angyal, 1972. 269-291. p. Hasonlóan a szintén középkori Belják - azaz Belső Ják, tehát Jakfa, Vas megye - településnévhez. Cscinki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 2. köt. Bp., 1894. (továbbiakban: Csánki, 1894.) 759. p. 15 UB Bd. 1. 319. p. Nr. 476.: „portionem ... in Belmura". 41
