Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Bagi Zoltán: Dominkovits Péter: „Egy nemzetek lévén..." A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején

KÖNYVESPOLC DOMINKOVITS PÉTER: „EGY NEMZETEK LÉVÉN..." A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1005. évi hadjárata idején. Bp., 2006. 198 p. Edgar Allen Poe Az áruló szív című novellájában az olvasó a kezdet "kezdeté­től tndja, hogy ki követte el a bűncselekményt. A mű nem egy zseniális de­tektív megérzéseiről, tapasztalatáról vagy ügyességéről szól, hanem egyes szám első személyben elmesélve a történetet feltárja mindazokat az eseményeket, amelyek alapján az elkövető eljutott tette végrehajtásáig. Majd mindazokat a lelki gyötrelmeket ábrázolja, amelyek a katartikus végkifejlethez, az önfeladá­sához vezettek. Talán nem sértődik meg Dominkovits Péter, hogy az „Egy nemzetek lévén..." monográfiájának olvasása közben ez a ma már Idasszikusnak számító Poe novella jutott eszembe, de a két mii szerkezetében - a magam ré­széről - szembeötlő hasonlóságot fedeztem fel. A kitűnő soproni levéltáros­történész nem arra törekszik, hogy a Bocskai-szabadságharc, jelesül Néme­thy Gergely hajdúinak és az oszmán segélycsapatoknak a támadását 1605 ta­vaszán és őszén az észak-nyugat dtmánüili régióban napról-napra rekonstru­álja. Ezt már többen is megtették az elmúlt századokban. A Szerző más szem­szögből, helyesebben szemszögekből vizsgálja Sopron szabad királyi városban és Szombathely püspöki mezővárosban, valamint a Sopron és Vas várme­gyékben lezajlott eseményeket, s a puszta hadtörténelmi tényeken és megál­lapításokonjóval túlmenően egy komplex kép megrajzolására vállalkozik. Dominkovits Péter mindenek előtt egy rövid historiográfiai áttekintést ad a témával kapcsolatban a 17. századtól napjainkig született értekezések főbb tendenciáiról és eredményeiről. Megállapítja, hogy a 17-18. századi rendi, fe­lekezeti és függetlenségi mozgalmakat alapvető eltéréssel ítéli meg a térségre vonatkozó osztrák és magyar történetírás. Előbbi szinte démonizálta az ese­ményeket, s az 1532. évi Alsó-Ausztriát és Stájerországot feldúló szxdtáni hadjárathoz hasonlítja Némethy csapatainak nyugat-dunántúli harcait, por­tyáit. Utóbbi pedig pátosszal, sőt némiképpen heroizálva tárgyalta ugyanazon eseményeket (gondoljunk csak példáid az 1848/1849. évi forradalomban és szabadságharcban aktív szerepet vállalt, s ezért a Habsburg adminisztráció által sokáig üldözött Horváth Mihályra). Az 1945 utáni politikai kurzus pe­dig a Bocskai-szabadságharc társadalmi progresszivitásának hangsúlyozását sem mellőzte, illetve el is várta. A sorból egyedül a mosoni birtokosként sze­mélyesen is érintett és mindvégig királyhű politikus-történész Istvánffy Mik­78

Next

/
Oldalképek
Tartalom