Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

1. szám - Soós István: Kishevesi Hevenesi Gábor (1656-1715)

mokban, továbbá irodalmi és teológiai művekben szerepeltek. A feldolgozás során a kuta­tóknak a szentek ünnepeit kellett követniük, január l-jével kezdődően. A gyűjtemény első két kötete 1643-ban látott napvilágot. Eddig összesen 68 kötet jelent meg. Lásd erről bő­vebben Gyenis András: A Bollandisták Társasága. Bp., 1935. 31 p. Ungaricae Sanctitatis Indicia, sive brevis quinquaginta Sanctorum et Beatonim memoria Icoiiibus expressa, qui vei a Sede Apostolica, vei ab immortalibus temporis communi po­puli consensu, vei Scriptomm probatorum authoritate. A Divi Stephani Primi regis tempo­re, in Ungaria viventes in Divorum census venerunt. ... Tyrnaviae, 1692. 120 p. (2. bőv. kiad.: uo. 1737.) (továbbiakban: Indicia). Magyar fordítása: Régi magyar szentség avagy, Ötvenöt magyar szent és boldog valamint tiszteletreméltó ... rövid emlékezete, akiket vagy az Apostoli Szék, vagy a nép ... a szentek jegyzékébe iktatott vagy akik a szentség létében ékeskedtek ... [Bp., 1988. 259 p.; Bp., 1999. 245 p.] Indicia. [Ad Lectorem: 7. ff.] „Et tarnen, quae tarn ferqueniiam bellorum cum barbaro hos­te tot per saecula ductorum calamitas est, nullum forte Regnum domesticae sanctitatis Un­garia magis est ignarum: nee quidem mirum admodum esse debet, cum per tot incendia, et vastationes abolitis veterum monumentis vix nisi out conjenetura, aut mendicato e vicino­rum Regnorum históriáé scriptis lumine, dubio passu praedecessorum legi possint vesti­gia." Lásd erről Hóman, 1925a. 456. p.; Gerendás, 1941. 462-464. p.; Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. 2., változatlan kiad. Bp., 1983. (továbbiak­ban: Kosáiy, 1983.) 145. p. 1 Hóman, 1925a. 456. p. J Hóman, 1925a. 456. p. Szelestei Nagy László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. százsai Magyar­országon, 1690-1790. Bp., 1989. (továbbiakban: Szelestei Nagy, 1989.) 44. p. ' Modus matériáé conquirendae pro Annalibus Ecclesiasticis Regni Hungáriáé continuandis a P. Gabriele Hevenesi S. J. compositus et typis datus. Kéziratos másolata: BEKK. Collec­tio Kaprinaiana in 4-to. Tom. XLIL 214-223. p. Vö. erről Hóman, 1925a. 456. p.; Hóman Bálint: Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. Székfoglaló. Bp., 1920. 8. p. (A Szent István Akadémia Történelmi-, Jog- és Társadalomtudományi Osztá­lyának felolvasásai. 1. köt. 5. sz.); Uő: A forráskutatás és a forráskritika története. Bp., 1925. (továbbiakban: Hóman, 1925b.) 10. p. (A magyar történettudomány kézikönyve. 1. köt. 3/a. fűz.); Gerendás, 1941. 464-465. p.; Ilölvényi György: A magyar jezsuita történetírók és a jezsuita rend. = Magyar Könyvszemle (továbbiakban: MKsz.) 1974. 3-4. sz. 235. p.; Vásáry István: A jezsuita Cseles Márton és a Julianus-jelentés. A Magna Hungária- és a Jugria­kérdés történetéhez. In: Középkori kíítfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János, Szé­kely György. Bp., 1974. (továbbiakban: Vásáiy, 1974.) 267. p. (Memoria Saceulorum Hun­gáriáé; 1.); Szelestei N. László: A jezsuiták történeti forrásgyűjtésének kezdetei Magyaror­szágon. = MKsz., 1987. 3. sz. (továbbiakban: Szelestei N., 1987.) 161. p.; Szelestei Nagy, 1989. 44. p. A „Modus" kiadott szövegét lásd Ilölvényi György: Hevenesi Gábor útmutatá­sai a történeti forrásanyag gyűjtéséhez. In: Az Egyetemi Könyvtár évkönyve. 6. Szerk. Tóth András. Bp., 1972. 148-152. p. 3 Szelestei N., 1987. 164. p.; Szelestei Nagy, 1989. 52. p. Lásd ezekről Hóman fent idézett tanulmányait, valamint. Hölvényi György említett cikkeit, továbbá: A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp., 1964. 410-411. p.; Vásáry, 1974. 267-68. p.; Kosáiy, 1983. 145. p. Még napjainkban is akadnak 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom