Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
1. szám - Soós István: Kishevesi Hevenesi Gábor (1656-1715)
néhányan, akik ezt az álláspontot vallják. Lásd pl. Németh, 1995. 436. p.; Gunst Péter: A magyar történetírás története. Jav. kiad. Debrecen, 2000. 143-46. p. (Történelmi kézikönyvtár); Molnár Antal: Rudolf Bzenszky SJ (1651-1715) ein tschechischer Missionar und Geschichtschreiber in Siebenbürgen. In: Lesestoffe und kulturelles Niveau des neiederen Klerus. Jesuiten und die nationalen Kulturverhaltnisse. Böhmen, Mähren und das Karpatenbecken im XVII. und XVIII. Jahrhundert. Hrsg. von István Monok, Péter Eötvös. Vorwort von Frederic Barbier. Szeged, 2001. (továbbiakban: Molnár, 2001.) 68-69. p. (Olvasmánytörténeti dolgozatok. Különszám; 3.) 48 Szelestei N., 1987. 164, p. 49 Szelestei Nagy, 1989. 51. p. 80 Szelestei N., 1987. 162. p.; Szelestei Nagy, 1989. 52. p. A két, a BEKK-ben található, kéziratban maradt mű teljes címe: Projectum de modo conquirendae matériáé pro annalibus ecclesiasticis Regui Hungáriáé continunandis.; Propositio Imperialis Collegii Historici. Mindkét kéziratos munka elemzését lásd bővebben: Szelestei N., 1987. 162-165. p.; Szelestei Nagy, 1989. 44-49. p. Szövegüket lásd Szelestei N., 1987. 165-172. p. Mi az alábbiakban Szelestei Nagy László meggyőző kutatási eredményeit, szem előtt tartva ismertetjük kéziratok, különösen a „Projectum" tartalmát. 52 Szelestei N., 1987. 164. p. 11. sz. jegyzet.; Szelestei Nagy, 1989. 126-127. p. 155. sz. jegyzet. Szelestei Nagy arra is felhívja figyelmet, hogy Hevenesi „Elogium"-a (339. p.) egyéb könyvek kiadása közt csak röviden emlékezik meg egyháztörténeti anyaggyűjtéséről, kezdeményező szerepéről mit sem tud: „aliorum digna prclo opera stúdiósé conquisvivit, et publicae utilitati fecit, sua tarnen quaedam uti et operis immensi Históriáé Ecclesiasticae Hungaricae centum et plures tomos complexa editi authoris ipsius voluntate suspenso. ...". Szelestei Nagy emellett ana is utal, hogy „Szörény Sándor, aki kortársként maga is részt vett a munkálatok megindulásában. Pannónia docta-jában ... nem említi Hevenesi ezen szerepét." Ehhez még hozzátehetjük, hogy tanítványa, Kazy Ferenc sem tud Hevenesi ilyen jellegű kezdeményezéséről. Fejér, Georgius: Codex diplomaticus ecclesiasticus ac civilis, (továbbiakban: CD) Tom. 1. Budae, 1829. [Kötetszám nélkül.] XIX-XX. p. Fejér Hevenesi levelét állítólag a Kaprinaigyűjtemény (Collectio Kaprinayana) 42. kötetének 66. szám alatt találta. Ott azonban nem lelhető fel. Fejér azt sem közli, Hevenesi kihez és mikor írta levelét. A levél pontos dátumának ismeretében - a benne megfogalmazott gondolatokat illetően - talán inegállípítható lenne a „Modus" keletkezésének az időpontja is. 5 * Szelestei Nagy, 1989. 51-52. p.; Németh, 1995. 434. p. 55 Szelestei N., 1987. 163. p. 50 Szelestei N., 1987. 162. p. 57 Uo. 58 Szelestei N., 1987. 162-163. p. 89 Szelestei N., 1987. 163. p. 60 Szelestei N., 1987. 164. p. 61 Uo. <i2 Szelestei N., 1987. 165. p. Mivel a „Modus" szövege eddig csak latinul látott napvilágot, tartalmának megismertetése végett talán nem indokolatlan itt a tervezet magyar nyelvű összefoglalásának közreadása. Annales ecclesiastici regni Hungáriáé. Tom. 1. Part. 1-4. Romae, 1644. 534 p. 22
