Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - ADATTÁK - Katona Attila: Fordulat a várospolitikában Szombathelyen, 1885-ben. 2. rész

Singer TjJiinc Bossányi Józsej (— Magyarurszúg és a Külföld, 19()1. 4. sz. 3. p.) (VaML Fotógyűjtemény, 1911.) házi kezelése a város által (lesz) eszközöltetvén.''''

18 Végül elfogadták a városi tanács ügyrendjét. A nyilvánosság kiszélesítését szolgálta, hogy döntéseit ezentúl nyilvános ülésen mondja ki. A tanács ügyrendje a lapokban is napvilágot látott.

19 Az említett feladatokkal párhuzamosan három kardinális probléma került előtérbe: a községegyesítések ügye, a laktanya, és a pozsonyi vasút ügye. Régóta vajúdott a két szomszédos községnek, Operíntnek és Szentmártonnak a megyeszékhelyhez csatolása. A gondot nemcsak az jelentette, hogy az idők során már szorosan összeépült a három település, hanem, hogy a város olyan sajátos területi alakzatot öltött, hogy a két községen túli területeken is terjeszkedni kezdett. 1882-től megkezdődött a keleti irányú térhódítás, a Kálvária utca és a Hegyalja területének a benépesítése, lakóházak építése. 1865től pedig, amióta átadták a vasútat a forgalomnak, az indóházhoz Szentmártonon keresztül lehetett eljutni.

20 Ez különösen a polgári lakosság számára volt kellemetlen, mert az esti időszakban a gyér világítás közepette nagy kalandnak számított a vasútról való bejövetel. Arról nem is szólva, miként azt a lapokban is megírták, példátlannak számított az országban, hogy a városban elhunyt személyt egy másik községen keresztül lehessen csak kivinni a temetőbe. Ezt az abszurd helyzetet sokáig tudomásul vették a városiak, de az egyesítés igazi akadálya a két község vezetése volt. Tekintettel arra, hogy ennek a furcsa szimbiózisnak ők minden előnyét élvezték, például a gyermekeik a város elemi iskoláiba jáilak, kézműveseik kedvezményesen árusíthattak a város piacán, mi több a közelség miatt a lakosok gyakran adtak ki szobákat albérletbe is a város73