Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - ADATTÁK - Handler András: Egy horvát bán Szombathelyen. - Ivan Mazuranic (1814-1890) élete és szombathelyi iskolaévei -

HANDLER ANDRÁS EGY HORVÁT BÁN SZOMBATHELYEN - IVAN MAZURANIC (1814-1890) ÉLETE ÉS SZOMBATHELYI ISKOLAÉVEI 2005. november 18-án Szombathelyen, a Szily János ntca 4. számú ház falán újabb emléktáblát avattak: a tábla a Szombathelyi Horvát Vallási és Kulturális Egyesület kezdeményezése nyomán Ivan Mazuranicról az illírizmus, a horvát romantika jeles alakjáról emlékezik meg.

1 Ivan Mazuranicról költői, nyelvészi, jogi munkássága mellett leginkább azt a tényt illik megjegyezni, hogy a horvát történelemben ő volt az első nem nemesi családból származó bán, így neve mellé ma is a legtöbben odabiggyesztik a „népi bán" jelzőt. A következőkben szeretném röviden bemutatni életét és munkásságát, külön figyelmet szentelve a Szombathelyen töltött iskolai évének. A horvát történelem eme kiemelkedő alakja 1814-ben látta meg a napvilágot az Adriai-tenger északi részén fekvő Noviban (ma: Növi Vinodolski, Horvátország), egy egyszerű földműves, szőlőtermesztő család gyermekeként. Ekkor még nem volt isméit a Mazuranic név, csak később vált azzá, melyhez fivérei, majd Ivan leszármazottai is hozzájárultak. Bátyjai közül Antun elsőként közölte a Vinodolski zakonik (Vinodoli törvénykönyv) című 1288-ból származó iratot, Matija pedig útleírásaival írta be magát a horvát irodalom történetének könyvébe. Ivan Mazuranic fia - Valadimir - a 11 kötetes jogtörténeti szótár összeállításánál tevékenykedett, unokája - Ivana Brlic-Mazuranic - pedig a 20. századi horvát gyermekirodalom legkiemelkedőbb írónője. A család szűkös anyagi helyzete ellenére Ivan Mazuranic a német nyelvű általános iskola elvégzése után mégis a közeli fiumei (ma: Rijeka, Horvátország) gimnáziumban folytathatta tanulmányait. A tanítás nyelve ebben az intézményben a latin mellett a magyar volt. Egy 1790. évi dekrétum* értelmében ugyanis a horvát tanintézményekben előíiták a magyar nyelv tanítását, mely ellen horvát földön hevesen tiltakoztak. Ezzel kapcsolatban Lőkös István - napjaink magyarországi kroatisztikájának egyik legjelentősebb képviselője - tanulmányában Franjo Bedekovic alsótáblai követet idézi. A képviselő szerint a horvátok „... a magyar nyelvet nem vehetik be azért, mert szinte oly radicalis nemzet a horvát, mint a magyar s nagy gyalázat volna az, hogy idővel elvesztvén a nyelvét, megszűnne különös nemzet lenni, s a magyarnak lenne szolgájává. "

á Az ifjú gimnazistát tanára Császár Ferenc (1807-1858), a korszak egyik meghatározó személyisége - költő, műfordító, szerkesztő, jogtudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja - vette páltfogásába a gimnáziumban, miután hamar felfigyelt Mazuranic tehetségére főként a magyar, s más nyelvek elsajátításának terén. A hagyatékként fennmaradt, később kiadott levelezéséből megtudhat59