Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)

2. szám - ADATTÁK - Bajzik Zsolt: A Vas vármegyei Tarcsafürdő története Trianonig. 1. rész

(VciMLA Van Megyei levéltár térképeinek gyűjteménye T 132.) A harcok szüneteiben kihasználták a tárcsái fürdő és ásványvíz kínálta lehetőségeket, éltek annak használatával. Azonban a fürdéssel, az ásványvizek fogyasztásával gyakran visszaéltek a fürdőző eleink. Pethő Gáspár 1622ben napjában 30 meszely

15 tárcsái vizet ivott mindaddig, míg meg nem csömörlött tőle. Esterházy Miidós gróf is addig fogyasztotta a tárcsái vizet, míg fejfájást nem kapott, hiszen a tapasztaltabb fürdővendégek azt tanácsolták neki, hogy folytassa, „mert csak most kezd a víz a főben is munkálkodni" ,

lb sőt még haza is vitt belőle néhány hordóval. A régi magyar udvartartásokban a ház asszonyának nemcsak az ifjak és a leányok nevelésére, taníttatására kellett felügyelnie, hanem az egészségükre is. A főúri kastélyokban mindenütt találunk külön patikaházat és állandóan alkalmazott fűszedő asszonyok is voltak a kastélyokban. A Batthyányiak udvamépének összeírásaiban például mindig ott láthatjuk a fűszedő asszonyokat, s olykor a fürdőst is, aki félig-meddig orvos számba ment. A 16. században a Batthyányiak asszonyainak orvosságai az egész országban ismeretesek voltak. Többen fordultak hozzájuk, mint a leghíresebb bécsi orvosokhoz. Batthyány Ferencné Lobkovitz Poppel Éva asszony még ezeket is felülmúlta és tanultabb, nála keresettebb orvos alig akadt ebben a korban. Számtalan, orvosságról tudakozó levelet kapott, s egyet sem hagyott válasz nélkül. 1626ban Batthyány né gyógyításáról a következő levélrészlet tudósított: „Azt mondja, hogy nyolc esztendeig való doktororvosság nem használt soha őkegyelmének annyit, mint az nagyságod első orvossága. Petheő Gáspár (1622) uramat a hurut és a fulladás hántván, szolgáját elküldé orvosság-tudakozni. 31