Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
2. szám - ADATTÁK - Bajzik Zsolt: A Vas vármegyei Tarcsafürdő története Trianonig. 1. rész
A savanyúvizet [TarcsátJ ajánlották neki. Hozzá is fogott. Első nap négyet, másnap nyolc meszelyt, végre harminc meszelyt ivott napjában. Megcsömörlöttem - írja Poppel Évának - az feles víztől. Annyira megutáltam, ételt, italt, hogy igen megaléltam utána. Az gyomrom pedig semminemű ételt nem akar bevenni. Az Isten szerelmére kéri tehát Poppel Évát, ne hagyja őt orvosság nélkül. Se szeri, se száma az efféle leveleknek. S Poppel Éva asszony mindegyikre adott választ s mindenkinek szolgált orvossággal.^ 7 A következő években, így 1627-ben is, igen sok dunántúli mágnáscsalád látogatta a tárcsái fürdőt, pedig a hozzávezető utak olyan gyalázatos állapotban voltak, hogy Esterházy Miklós nádornak három lova is megdöglött, míg odáig eljutott. 18 Megérkezése után a nádor levélben sürgette a feleségét, Nyári Krisztinát, hogy a kockajátékot és az ostáblát gyorsan küldje utána a fürdőbe, mert nagyon csiinya, sáros idő volt, és unatkoztak. 19 Esterházy 1627. június 17-én a tárcsái savanyúvíznél kelt újabb levelében a következőket írta feleségének: „... A vizitalhoz - Isten velem lévén - holnap kezdek derekassan, noha ma is ugyan jól ittunk azért már benne. Valami bor és liszt híjával vagyunk ,.." 20 A tárcsái víz gyógyító hatásának sikere miatt Esterházy Miklós nádor 1000 tallérért 11 vette zálogba Tarródy Erzsébet és gyermeke, Deső György nemesi kúriáját és birtokait, amelyet csak 1636-ban sikerült visszaváltaniuk a tulajdonosoknak. 22 Állandó fürdőorvosról ebben a korban természetesen szó sem volt. A vagyonosabb betegek magukkal vitték házi oivosukat, vagy a fürdőhöz közel eső valamelyik városból hivattak orvost, ha rászorultak. Wesselényi Anna 164-2ben örömmel tájékoztatta fiát, Csáky Istvánt, hogy Tárcsán a savanyú víznél jó doktorra találtak, aki váltig próbáltatja velük az orvosságot. 2 * Valószínűleg Batthyány Erzsébet is igénybe vette a tárcsái víz gyógyító erejét, hiszen 1647 augusztusában több levelet is küldött innét testvérének, Batthyány Ádámnak. 2 * 1647-ben Palffy Pál országbíró a következőket közölte Batthyány Ádámmal: „... úgy értem, hogy palatínus uram is ez jövő héten az savanyú vízhez megyén Tárcsára, és onnét Horvátországba, ... " aR 1650. augusztus 9-én Deső János birtokos Iiansz Rauch német fürdősnek átadott egy darab rétet, hogy a savanyúvízforrás mellett fürdőházat építhessen. Mindezt azzal a feltétellel, hogy tőle 2 évig semmilyen adót, szolgáltatást nem kértek, amiért a fürdősnek 12 forintot 20 kellett fizetni. 27 Feltételként szabták azt is, ha a fürdős vagy a felesége egyszer eladná a fürdőházat, akkor előbb azt a Deső családnak kínálják megvételre. 28 Tárcsa földbirtokosai - Deső György és Zsigmond fia - folyamatos kapcsolatban voltak Batthyány Kristóffal, majd annak fiával II. Ádámmal, mivel kapitányi tisztet töltöttek be a seregükben. Ezért a Batthyány család levéltárában adatokat találhatunk arról, hogy milyen fontos volt a mindennapjaikban a tárcsái savanyiivíz és fürdő. A zavaros politikai és katonai helyzet közepette 1687-ben meghalt Batthyány Kristóf, és ezután fia II. Ádám lett a családfő. Nemcsak az országos ügy ékkel foglalkozott, hanem hatalmas lendülettel fogott neki birtokai rendbetételének, új utasításokat adott ki és igyekezett a birtokok jövedelmét fokozni. 29 32
