Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2006. (Szombathely, 2006)
2. szám - ADATTÁK - Bajzik Zsolt: A Vas vármegyei Tarcsafürdő története Trianonig. 1. rész
A forrásvíz felhasználásának korai történetéhez pontosabb ismeretekhez az 194-7 és 1950 közötti évek során elvégzett régészeti feltárások során jutottak az osztrák szakemberek. Kimélyítették és megásták a Károly-forrás kútját, s ennek során értékes archeológiai és paleontológiái leleteket hoztak a felszínre. A forrás újra foglalása során töredékes római szegélytéglákat és egy 80 cm átmérőjű, kerek foglalatú, faragott kő kifolyót ástak ki. A téglatöredékek közelében feküdt egy úgynevezett TretFalle, fából készített zsiliptábla. A Károly-fonás és az új ivóforrás közötti kutatóárokban egy rénszarvas - Cervus megacerus - csontozatát fedezték fel a régészek. Ezen kívül nagy mennyiségű bronzkori leletanyag, edények és edénytöredékek segítettek a tárcsái ásványvíz korai felhasználásának történetét felderíteni. 7 Itt kell megjegyeznünk, hogy már 1875-ben a Vasmegyei Régészeti Egylet éves jelentése is vaskori lelőhelyként említette Tárcsát és a szomszédos Gyimótfalvát (ma: Jormannsdorf, Ausztria), ahol halomsírokat találtak. 8 Gyimótfalván pedig előkerült egy római sírkő az uradalom Todtenhaupt nevű rétjén. 9 Tárcsáról először a 14. századból szólnak az oklevelek, amelyet egy magyar kisnemesről, Tárcsáról neveztek el. 10 Ebben az időben egy urasági épületből, és két-három házból állt a település. Tárcsa a határőrvidéken, a borostyánkői (ma: Bernstein, Ausztria) és a németújvári (ma: Güssing, Ausztria) várak között helyezkedett el. Az első ismert családtagot Tárcsa Miidósnak hívták, akinek fia, Fábián 1419-ben halt meg és négy lány maradt utána. Ok a Zsigmond király által megerősített oklevél alapján örökölték a birtokot. 11 A fürdő kialakulása, fejlődése a IS. századig A Tárcsával szomszédos Gyimótfalva a borostyánkői uradalom tulajdona volt, ahol 1620. július 25-én, Jakab napján, Königsberg Lajos kastélyában ünnepelték az új forrás megnyitását. A beszédet, és a felszentelést a hírneves hemalsi evangélikus prédikátor Johannes Mühlburger tartotta, melyet a Regensburgban kiadott „Scaturigo Salutis" (Az egészség forrásvize) elnevezésű kiadványa örökített meg. A könyv címlapja mutatja először látképen a vidéket, a mai fürdő gyógyhelvet. la A forrást ekkor még a gyimótfalvi, vagy pinkafői (ma: Pinkafeld, Ausztria) savanyúkútnak nevezték, de a 17. században már a tárcsái savanyúkút név alatt fordul elő. 1 '* Érdekes időszak volt ez az ország és Vas vármegye életében. A Habsburgok ellen ismételten fegyvert fogó erdélyi fejedelem - Bethlen Gábor - 1620. évi hadjárata során nem kerülte el ezt a vidéket sem. A dunántúli protestáns nemesség tömegesen csatlakozott a felkeléshez. Vas vármegyében a főrangúak közül csak Nádasdy Tamás, Zrínyi György és Esterházy Miidós maradt meg a király hűségén. 1620 őszén Batthyány II. Ferenc elpártolt a Habsburgoktól és Rohoncra sietett Bethlen Gábor üdvözlésére, aki seregével hamarosan elvonult a pozsonyi béketárgyalásokra. Batthyány azonban 1621-ben tovább harcolt Collalto császári hadvezér ellen, és Rohoncot, Kőszeget, Körmendet és környékét visszafoglalta. A háborúskodást az 1621. december 31-én megkötött nikolsburgi béke zárta le, de Batthyány ezután sem tette le a fegyvert. 1 * 30
