Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
3. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. II. rész
1912 tavaszán már 2 éve üresen állt a kioszk. A város nem engedett a nagykanizsai sörgyár szerződésben vállalt kötelezettségeiből, a sörgyár pedig beszüntette a vendéglő üzemeltetését. Az Elit kávéház tulajdonosa, Gárdos Zsigmond évi 500 koronát ajánlott a városnak. A tanács a sörgyárhoz utasította a kérelmezőt. 18 A Szépítő Egyesület végrehajtó bizottsága ülésének is fő napirendi pontja volt a kioszk sorsa. Az egyesület felszólította a várost a sörgyárral való szerződésbontásra. 19 ,yA kioszk nem üzlete a városnak, hanem egy szépítő intézménye, amely aira való, hogy a parkot felélénkítse. " 20 A szerencsétlen üzletpolitika miatt erre a sorsra jutott kioszk bérlőjétől - kanizsai sörgyár - megvált a város, és tanulva az esetből, a soproni sörgyárnak sem adták bérbe. A tanácsülésen, ahol ez a döntés született, Lingauer Albin képviselő kimondta, hogy a városi közönségben nincs meg a vágyódás a szabad levegő és a zöld környezet iránt. A testület elhatározta a nyilvános pályázat kiírását a vendéglő üzemeltetésére. 21 A Posch-testvérek sorsa időnként összefonódott a kioszkéval. A kezdetekben pályáztak a felépítésre, de visszaléptek, aztán Posch Antal a kanizsai sörgyár időszaka alatt vitte az üzletet egy rövid ideig. 1913-ban pedig a városi tanács határozata alapján Posch Mihálynak, a kaszinóbeli vendéglő tulajdonosának adta bérbe. Az épületen a május 1-jei nyitás előtt a szükséges átalakításokat és a javításokat is elvégeztette a város. 22 „A parkok sötétjében nyári estéken és éjszakákon buján virult a szerelem és zavai'talanul húzta meg magát a liget árnyas lombjai között." A város 10 darab, 50 gyertyafény erejű lámpát helyeztetett el az Ezredévi és a Szent István-parkban, a közerkölcsök megóvásának szándékával. Aí Ezután bizonyára szívesebben látogattak a kioszkba azok a hölgyek is, akik a protestáns nőegylet sétahangversennyel egybekötött jótékonysági ünnepélyén vettek részt. A Szombathelyen létesítendő diakonissza betegápoló intézmény javára rendezett kerti mulatsághoz a zenét Balázs Lajos 14- tagú zenekara szolgáltatta. 24 Talán az ilyen rendezvények sikere és zökkenőmentes lebonyolítása adta az ötletet Posch Mihálynak arra, hogy a kálvária tövében - a kioszktól 100 méternyi távolságra - álló zenepavilont (3-4. kép) áthelyeztesse a vendéglőjébe. Mivel csak a költségek egyharmadát vállalta volna, a város ebbe nem egyezett bele. 25 A Posch-testvéreknek nem hozott hosszantartó szerencsét a kioszk, mert 1914-ben a város már Heigli István kávéház tulajdonosnak adta bérbe a gyéren látogatott üzletet. 26 A háborús évek nem kedveztek az üzletmenetnek. A hadigazdálkodás és a férfiak hadbavonulása kiürítette a vendéglátóhelyeket. 1915-ben még hírt adtak a lapok néhány rendezvényről, de aztán hosszú ideig csak a háborús hírek töltötték meg a lapok hasábjait. A hadbavonuló tanulóifjúság jótékony búcsúestélye volt a május szenzációja, a 90. gyalogezred zenekarának kíséretével. 27 Ebben az évben még hazafias gyermekünnepélyt is rendeztek „... Alexander M, a neves berlini bűvészmester minden körülmények között megtartja hazafias felvonulással, cukorkaesővel, ingyen tombolával, gyermekszépségversennyel egybekötött gyermekünnepélyét." ZH Az 1. vi70
