Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története

A Riimy-serleg szerepelt azon az 1876. évi kiállításon is, melyet gr. Zichy Pál Ferencné kezdeményezésére Pesten, a dunai árvíz károsultjainak megsegítésére rendeztek.

S9 Henszlmann Imre a kiállítás évében megjelent írásában a kiállított műtárgyak közül részletes ismertetésre három emléket emelt ki, s ezek egyike a Rumy-serleg volt.

40 Henszlmann a serleg datálásánál, megrendelőjének és egykori tulajdonosának meghatározásánál átvette a korábbi nézeteket, ugyanakkor pontosabb terminológiát alkalmazva szakértőbb leírást adott, mint Bitnicz, s a serleg készítőit az „olasz iskolához" sorolta. A reneszánsz emblematika egyik sajátosságát érintette az a megjegyzése, hogy a serlegen együtt szerepelnek az antik (mitológiai) és a keresztény (bibliai) ikonográfiái elemek. A 15. századra datálta a serleget Ipolyi Arnold is, aki az 1876. évi kiállítás kapcsán szintén figyelmet szentelt a műtárgynak.

41 A serleget - méghozzá kétszer - megörökítették azon a fényképsorozaton is, melyet az 1876. évi kiállítás tárgyairól Klösz György készített.

42 A Rumy-serlegre a hazai tudósokon kívül a külföldi szaksajtó is felfigyelt. A párizsi L'

Artban a bécsi Jakob von Falke kétrészes cikket közölt a budapesti kiállítás tárgyairól, köztük a Rumy-serlegről is.

43 1877-ben a szombathelyi Lipp Vilmos - mint láttuk - egy 1694-ben kelt levelet tett közzé, mely szerint a serleg II. Lajos király adományaként került a Rumyaklioz.

44 A serleg népszerűségének növekedésében nyomon követhető a 19. századi hazafias indíttatású „műemlékvédelmi szemlélet"

115 erősödése. Rumy Ferenc táblabíró

46 1825-ben, még elsősorban famíliája régiségét tanúsító kincsként, értékes családi ereklyeként mutatta meg - a családi levéltár Árpád-kori okleveleivel együtt - Bitnicz Lajosnak a serleget, következő ismert birtokosa,

47 az ötvösművet haláláig őrző Rumy Miklós (1828-1878) számára azonban - a szakértők által akkor még Mátyás király adományaként számon tartott serleg - már a nemzet múltját, történelmét is reprezentálta. Kölcsönadta az 1865. évi pozsonyi régészeti, illetve az 1876. évi pesti árvízi kiállításra - ez utóbbira a Vasmegyei Régészeti Egylet közvetítésével, melyet nem csak pártoló tagságával, hanem tárgyi adományokkal - többek között a családhoz a 17. század végén - mint a Lipp Vilmos által 1877-ben közzétett említett levélből kiderül - igen közel álló Telekesy püspök pénztárcájával

48 - is támogatott.

49 A serleg történeti jelentőségét felismerve végrendeletében a család férfiágának kihalása esetén a Nemzeti Múzeumra hagyományozta azt. Hasonló szemlélet és hozzáállás késztethette Rumy Miklós unokatestvérét, Rumy Gizellát arra, hogy 1881-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozza azt a két, a család serleges címerével díszített üveget, melyet - mint az ajándékozási iraton olvashatjuk - Zsigmond király korából származónak tudott.

50 A két üveg közül az egyik - mint az irat alján olvasható megjegyzésből kiderül - a múzeumba szállítás közben eltörött, a másikat azonban beleltározták: „Iczés üveg dugaszszal. Oldalára a Rumy család czímere van vésve (a czímerpaizsban korona fölött, pánczélos kar, tenyerén serleget tartva látható, a paizson kis sisak fölötti korona fölött hasonló serleggel.) Mag [agasság] 22 1/2 cm a dugasszal 18 1/2 cm, feneke hatszögű, dim [érő] 8 1/2 cm."

51 31