Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története

Sajnos, ma már ez az üveg sem található a múzeum gyűjteményében, fel­tehetően a 2. világháború alatt megsemmisült. A Rnmy-címeres üvegek Zsig­mond kori datálása minden bizonnyal a családi legendárium része, a műtárgy stílusából azonban következtetni lehetne készítése idejére, közelebb kerülve annak a korábban feltett kérdésnek a megválaszolásához, hogy mikor jelent meg a serlegmotívum a Rumy család címerében. 52 A Rumy-serleg nagy sikerrel szerepelt az 1884. évi országos történeti öt­vösmű-kiállításon is, 53 melyet Ráth Györgynek, az Országos Magyar Iparmű­vészeti Múzeum ideiglenes vezetőjének kezdeményezésére a Nemzeti Múze­ummal közösen, annak Képtárában rendeztek meg. Mivel Rumy Miklós halála után az ötvöstárgy - a családi ereklyét hagyományosan őrző fiúörökös hiá­nyában - lányához, Mariskához került, a nevezetes ötvösművet az 1884. évi kiállításra Rumy Mariska férje, Förster Ottó, a későbbi országgyűlési kép\d­selő adta kölcsön. A kiállításra Förster Ottó elküldte a Rumy család ikerserle­gét is, melyről a kiállításon szereplő számtalan tárggyal együtt - mint láttuk ­galvanoplasztikái másolat készült. Az ikerserlegnél jóval jelentékenyebb, ér­tékesebb nagy serlegről minden bizonnyal azért nem készült másolat, mert röviddel a kiállítás után külföldre adták el. Radisics Jenő, az ötvösmű-kiállítás katalógusának egyik szerzője a Ru­my-serleg leírásakor 54 megtartotta azt a véleményt, hogy a serleget Brieg vá­rosa készíttette, radikálisan szakított ugyanakkor a korábbi datálással: az öt­vösmű készítésének idejét - stílusa alapján - a 16. századra tette. Az ötvös­mű-kiállítás legszebb darabjait bemutató, Pulszky Károly és Radisics Jenő által írt reprezentatív albumban nemcsak a Rumy-serleg leírása és részletraj­zai szerepeltek, hanem egy önálló ilhisztráció is. 55 Radisics és Pulszky sze­rint - Henszlmann véleményével ellentétben - a műtárgy nem itáliai, hanem németországi műhelyben készült. Nyomon követték a serleg korábbi hazai és külföldi említéseit, s konzultációt folytattak róla hazai és külföldi szakértővel is - titóbbi a már említett Karl Friedrich Schönwälder történész, a briegi her­cegség monográfusa volt. Az ötvösmű-kiállítás kiemelkedő műtárgyairól Pá­rizsban megjelentetett francia nyelvű albumban a Riimy-serleg leírása az 1884. évi katalógusban, illetve a reprezentatív albumban közölt szövegeken alapszik. Annyi eltérés figyelhető meg csupán, hogy itt - a 16. századi francia és német ötvösművészet közötti eltéréseket hangsúlyozandó - a Rumy-serle­get összevetették azzal a reneszánsz szerpentinköves serleggel, mely a Jan­kovich-gyűjteményből került a Nemzeti Múzeumba. 50 A Rumy-serlegről olvashatunk az 1884. évi kiállításról a „laicus közön­ség" kalauzolására összeállított útmutató füzetecskében is. 57 Népszerűségét jelzi, hogy Szendrei Jánosnak a 7728 művet bemutató ötvösmű-kiállítás leg­nevezetesebb darabjairól készült rövid ismeretterjesztő kiadványában nem­csak pár soros leírása szerepel, hanem a művet illusztráló 15 fénykép egyike is a Rumy-serleget ábrázolja. 58 A Riimy-serleget bemutató három fényképfelvételt jegyeztek be az Ipar­míívészeti Múzeum Adattárában található üvegnegatív leltárkönyvben. 59 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom