Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)
3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története
Sajnos, ma már ez az üveg sem található a múzeum gyűjteményében, feltehetően a 2. világháború alatt megsemmisült. A Rnmy-címeres üvegek Zsigmond kori datálása minden bizonnyal a családi legendárium része, a műtárgy stílusából azonban következtetni lehetne készítése idejére, közelebb kerülve annak a korábban feltett kérdésnek a megválaszolásához, hogy mikor jelent meg a serlegmotívum a Rumy család címerében. 52 A Rumy-serleg nagy sikerrel szerepelt az 1884. évi országos történeti ötvösmű-kiállításon is, 53 melyet Ráth Györgynek, az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum ideiglenes vezetőjének kezdeményezésére a Nemzeti Múzeummal közösen, annak Képtárában rendeztek meg. Mivel Rumy Miklós halála után az ötvöstárgy - a családi ereklyét hagyományosan őrző fiúörökös hiányában - lányához, Mariskához került, a nevezetes ötvösművet az 1884. évi kiállításra Rumy Mariska férje, Förster Ottó, a későbbi országgyűlési kép\dselő adta kölcsön. A kiállításra Förster Ottó elküldte a Rumy család ikerserlegét is, melyről a kiállításon szereplő számtalan tárggyal együtt - mint láttuk galvanoplasztikái másolat készült. Az ikerserlegnél jóval jelentékenyebb, értékesebb nagy serlegről minden bizonnyal azért nem készült másolat, mert röviddel a kiállítás után külföldre adták el. Radisics Jenő, az ötvösmű-kiállítás katalógusának egyik szerzője a Rumy-serleg leírásakor 54 megtartotta azt a véleményt, hogy a serleget Brieg városa készíttette, radikálisan szakított ugyanakkor a korábbi datálással: az ötvösmű készítésének idejét - stílusa alapján - a 16. századra tette. Az ötvösmű-kiállítás legszebb darabjait bemutató, Pulszky Károly és Radisics Jenő által írt reprezentatív albumban nemcsak a Rumy-serleg leírása és részletrajzai szerepeltek, hanem egy önálló ilhisztráció is. 55 Radisics és Pulszky szerint - Henszlmann véleményével ellentétben - a műtárgy nem itáliai, hanem németországi műhelyben készült. Nyomon követték a serleg korábbi hazai és külföldi említéseit, s konzultációt folytattak róla hazai és külföldi szakértővel is - titóbbi a már említett Karl Friedrich Schönwälder történész, a briegi hercegség monográfusa volt. Az ötvösmű-kiállítás kiemelkedő műtárgyairól Párizsban megjelentetett francia nyelvű albumban a Riimy-serleg leírása az 1884. évi katalógusban, illetve a reprezentatív albumban közölt szövegeken alapszik. Annyi eltérés figyelhető meg csupán, hogy itt - a 16. századi francia és német ötvösművészet közötti eltéréseket hangsúlyozandó - a Rumy-serleget összevetették azzal a reneszánsz szerpentinköves serleggel, mely a Jankovich-gyűjteményből került a Nemzeti Múzeumba. 50 A Rumy-serlegről olvashatunk az 1884. évi kiállításról a „laicus közönség" kalauzolására összeállított útmutató füzetecskében is. 57 Népszerűségét jelzi, hogy Szendrei Jánosnak a 7728 művet bemutató ötvösmű-kiállítás legnevezetesebb darabjairól készült rövid ismeretterjesztő kiadványában nemcsak pár soros leírása szerepel, hanem a művet illusztráló 15 fénykép egyike is a Rumy-serleget ábrázolja. 58 A Riimy-serleget bemutató három fényképfelvételt jegyeztek be az Iparmíívészeti Múzeum Adattárában található üvegnegatív leltárkönyvben. 59 32
