Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - ADATTÁR - Papp Júlia: A Rumy-serleg magyarországi története

A serleg első, általam ismert, nyomtatásban megjelent leírása 1825-ből származik. Bitnicz (Bitnitz) Lajos** a Tudományos Gyűjteményben közölt Zala megyei útleírásában a míítárgy autopszián alapuló részletes ismertetése mellett megkísérelte meghatározni keletkezésének idejét és körülményeit is. „Tegnap előtt érkeztem ide Igriczébe. Tek. Rumi és Rába-Doroszlói Rumy Ferencz Táblabíró Úrhoz...Bizodalmas beszélgetés közben a' magyar régiségekről értekezvén, Nemzetségének az ő - mint a' Nemzetség' öregebbikének gondviselésére bizott levéltárát megnyitá. ítéld meg, barátom, melly öröm foga el engem, midőn Árpád' véréből származott Királyaink' ép okleveleit, Zsigmond Királytól e' Nemzetségnek adott szabadságlevelet, 's egyéb a' nemzetséget illető régi írásokat szemlélnem, olvasnom engedtetett. Sok szépet, sok emlékezetest láttam itten, de három régi pohaiak mind a' történetbeli nevezetességre, mind a' művészségre nézve leginkább magokra vonák figyelmemet, kivált azért, hogy a' Nemzetség' czimerében viseli." m Bitnicz a serleg fedelén található latin nyelvű felirat és Brieg város címere alapján úgy vélte, hogy az ötvösművet a sziléziai város ajándékozta I. Frigyes (1446-1488) liegnitz-brieg-i hercegnek Podjebrád György cseh király lányával, Ludmillával 1475-ben kötött házassága alkalmából. Bitnicz leírásának német nyelvű változata megjelent a németországi Kunstblattban is.

3tí Ebben a cikkében - korábbi nézetét megváltoztatva - azt írta, hogy a serleget Bregenz városa készíttette a 15. század első negyedében esküvői ajándékként Ureszsebú Frigyes tiroli hercegnek (1382-1439) Braunschweigi Annával kötött házassága alkalmából. A serleg 1474-1475-ös datálása, briegi eredetének nézete, illetve Mátyás királyhoz kapcsolása a hazai leírásokban sokáig továbbél, a bregenzi készíttetés és a Zsigmond kori datálás nézetével ellenben nem találkozunk többször. Bitnicz a serleg korát mindkét írásában kizárólag történeti adatok alapján igyekezett meghatározni, arra, hogy a serleget stílusa alapján datálja, kísérletet sem tett. Az ötvöstárgyat díszítő címerek, arcképek, jelenetek, emblematikus ábrázolások részletes ismertetése, az ikonográfiái elemek meghatározására, illetve az ikonográfiái program (házasságkötéshez kapcsolódó jelenetek) rekonstruálására tett kísérlete ugyanakkor arra utal, hogy a témát érintő hazai és külföldi történeti munkák tanulmányozása mellett magát a műtárgyat is elmélyült figyelemmel vizsgálta. Bitnicz később is foglalkozott a Rumy-serleggel. 1856-ban vagy 1857-ben Szombathelyen jelent meg A Rumy család serlege című, 8 oldalas kiadványa, ennek azonban eddig egyetlen példányára sem sikerült rábukkanni. A Rumy-serleg leírását Bitnicz 1825-ös cikke alapján 1862-ben Nagy Iván is közölte,

37 félreértésből azonban összeolvasztotta a serleg leírását a Rumy család címerének ismertetésével. A Rumy-serleg először 1865-ben, a magyar orvosok és természetvizsgálók XI. pozsonyi nagygyűlésén, a Grassalkovich palotában rendezett kiállításon szerepelt.

38 Hens^lmann Imre és Rómer Flóris a katalógusban a serleg korának és keletkezése körülményeinek meghatározásában átvette a korábbi véleményt, hogy ti. a^ ötvösmiivet Brieg városa 1474-1475 körül készíttette I. Frigyes liegnitz-briegi hercegnek házasságkötése alkalmából. 30