Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

3. szám - MŰHELY - Gálig Zoltán: Szemelvények a Szombathelyi Képtár 20 éves történetéből

RÉSZVÉTEL HELYI FÓRUMOKON A képtárral szemben támasztott elvárásrendszer alapvetően két tényezőre tagolható. Tevékenységében alapvetően a civil társadalomhoz szól, úgy is fogalmazhatunk, hogy fórumot teremt a képzőművészetet az azzal kapcsolatos tevékenységeket hivatás szemen gyakorló szakemberek, és a „laikus" közönség között. Másik fontos küldetése olyan programokon való részvétel, amely első fokozatban „szakmai berkeken" belül történik, azaz konferenciákon, szimpóziumokon vesz részt, amelynél a közönségkapcsolatot egy további lépés segíti a rendezvény ékről szóló kiadványok formájában. Ezek a továbbiakban a benne foglaltak segítségével eljuttatják az üzenetet a szakma szélesebb köréhez, valamint a külső érdeklődőkhöz, a felsőoktatás résztvevőihez. A képtár korszerű feltételrendszerének köszönhetően rendelkezésére áll egy olyan konferencia-terem, ami lehetővé teszi, hogy 100 fős létszámig ilyen jellegű programok megtörténhessenek. E falak között számos olyan rendezvény volt, ami vagy önmagában tudományos találkozóként illeszkedett a programba, vagy pedig más rendezvényhez, főként kiállításhoz kapcsolódott. Emlékezetes találkozó volt a nagybányai kiállításhoz kapcsolódó konferencia, amelyen művészek, művészettörténészek tartottak előadást saját, illetve korunk Nagybánya értelmezéséről. Ez 1997. február 27-28-án volt, és akkor még senki sem gondolta, hogy az ide kötődő művészi és szellemi tőre kvések 10 év múlva egy mind markánsabban jelentkező művészeti irányzat előzményéhez lesznek sorolhatók. Egyre több fiatal, kapcsolódva az új festőiség egyébként nemzetközi trendjéhez, a 19., 20. század fordulójának magyar festészetében találja meg szellemi gyökereit, példaképeit. Olyan kiállításokra törekednek, amelyek átszakítják a hagyományos kortárs/történeti kiállítás kategóriák korlátait és saját munkáikkal egyidejűleg benmtatják a klasszikus mesterek műveit is. Kimondottan helyi vonatkozású, ugyanakkor számos szempontból a teljes magyar kultúrához kapcsolható az „Egy európai Bozsokon", Verebi Végh Gyula munkássága és gyűjteménye című konferencia, ami a dolog természetéből fakadóan nemcsak a szűkebben vett képzőművészeti szakembereket, hanem más muzeológusokat, könyvtárosokat is bevont a tudományos projektbe, így budapesti tudósok mellett helyi kutatók, Bajzik Zsolt, Víg Károly, Zsámbéky Monika tartottak előadást. A téma középpontjában álló kiváló szakember tevékenysége tipikus volt korában, illetve szűkebb környezetünkben: egyike azoknak, akik polihisztorként tevékenykedtek ugyanis Végh Gyula gyűjtött természettudományos anyagokat, elméleti és gyakorlati kurátori teendőket látott el, valamint saját maga is gyakorolta a képzőművészetet. Arra is volt példa, hogy az itteni szakemberek szerepeltek valamelyik társintézmény konferenciáján. E téren főként dr. Zsámbéky Monika volt aktív, aki az általa rendezett Hefele Menyhért és Dorffmaister István kiállításokhoz kötődő, máshol megrendezett konferenciákon vett részt előadóként. 22