Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész

Beck Vince: Szombathely 1850 körül. 1. kép Beck Vince: Szombathely látképe 1850 körül (Képeslap, é. n. Spiegler Tibor magángyűjteménye) A városban jelenlévő szellemi és anyagi tőke a nagyívű fejlődés hatására mozgásba lendült és hatalmas méretű iparosodás vette kezdetét. Elsősorban a gyáripar fektetett be tetemes mennyiségit tőkét. A legnagyobb jelentőségű beruházások a gépgyártás és -javítás területén történtek. Az 1850-ben Mayer Enoch alapította gépjavító műhely 1880-ban már malomipari gépeket gyártott és 500 főt foglalkoztatott. A másik ismert és nagy létszámú üzem a Pohl E. és Fiai gépgyár volt, amely 1856-tól mtíködött. Ebben a sorban helyezkedett el a MAV-műhely is. Különlegességénél fogva említést érdemel Mayer Mór gyufagyára, melyben 130 fő dolgozott. A jó helyi alapanyag és a fellendülő építkezések több téglagyárat hívtak életre a város agyaggödrei mellett. A legjelentősebbek: Hübner, Brenner, Matics-féle téglagyárak, a Pohl Gusztáv vezette Első Szombathelyi Gőztéglagyár és a Geist Lajos és Fiai, Geist Lipót vezetésével. Az építőipar színvonalas kiszolgálói közöttjegyezték Geist Lajos és Fiai fűrésztelepét, amelyet 1890-től üzemelt. A város vezetése tudatában volt az iparosodás városfejlesztő hatásának, ezért különféle módon támogatta az új üzemek letelepedését. Ennek egyik jó példája volt a szövőgyár részére juttatott ingyen terület.

4 A város modernizációjának jelentős képviselője volt az 1872-ben létrejött Légszeszvilágítási Társulat Pillich Ferenc gyógyszerész vezetésével. Már 1873. január 9-én gázlámpák világítottak a város lakóinak nagy megelégedésére, egészen 1900-ig, é 55