Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - ADATTÁR - Spiegler Tibor: A szombathelyi Szent István-parki kioszk története. I. rész

mikor a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. megszerezte a részvénytöbbséget. A részvénytársaság 1895-ben Szombathelytől 23 km távolságra Ikervárnál a Rába folyón síkvidéki vízi erőművet hozott létre. Létesítése idején egész Európában a legnagyobb ilyen alkotások egyike volt. Az erőmű ellátta energiával Szombathely világításának egy részét, a villamos közúti vasutat, a sárvári Ella-malmot, az ikervári Batthyány-birtok nagyobbik részét és végül Sopron világítását és a villamos vasutat is.

5 Itt kell megemlíteni azt a nagyszabású létesítményt, amely Szombathely közlekedését a 20. század utolsó harmadáig meghatározta. Ez a szombathelyi villamos, melyet 1897. június 4-én adtak át a forgalomnak, hazánkban harmadikként. Először csak a vasútállomástól a Püspöki iskoláig terjedő 1666,13 m hosszúságban közlekedett, nyolc megállóhellyel. Hosszas viták után 1900. április 12-én átadták a Kálváriáig meghosszabbított vonalat, mellyel lehetővé vált a kijutás az iparosodott városból az időközben kiépült Szent István-parkba, a városiak kedvenc kirándulóhelyére.

6 Itt már 1898 óta állt a kilátóhelyként is működő víztorony, mely a város egészséges ivóvízzel való ellátását biztosította. A gyáripar kialakulásával egy időben hasonló fejlődésen ment keresztül a kisipar és a kereskedelem is. A városban 1900 után az agrárjelleg már alig érvényesült. A gyáripar és a kereskedelem fejlődése természetesen a hitelszervezetek nagyarányú átalakulását és fejlődését is magával hozta. Az első már 1867ben létrejött. Ez volt a Szombathelyi Takarékpénztár. A polgárosodás jól mérhető a város kulturális, művelődési szervezeteinek működésén is, melyek között a legjelesebb tagokkal büszkélkedhetett az 1886-ban alakult Vasmegyei Kaszinó Egyesület. A város anyagi egzisztenciájának nagyrészét gyűjtötte hatékony szervezetbe a Szombathelyi Kereskedők Társidata. A város 1871-ben kezdett foglalkozni a tűzoltóság létrehozásával és rá egy esztendőre megalakult az egylet 85 taggal, 1904-ben pedig már mentő-osztályt is működtettek. A Tuberkulózis Ellen Védekező Vasvármegyei Egyesület 1908-ban erdei iskolát alapított a város zöldövezetében, úttörő szerepet vállalva a betegség elleni küzdelemben. Mindenképpen kiemelésre kívánkozik a Szombathelyi Szépítő Egyesület. Nem csak azért, mert az 1885. évi alapítása óta szinte folyamatosan működik, hanem azért is, mert tevékenysége talán a legszorosabban összefügg a város általános fejlődésével. Az sem mellékes, hogy a jelen írás témáját adó kioszk építésének kezdeményezésében, illetve az épületnek méltó hátteret adó Szent István-park létrehozásában is úttörő szerepe volt. A kor még számos jelentős egyesülettel büszkélkedhetett, melyek részletes ismertetése ezen írás keretein túlnő, de a legjelentősebbek felsorolása nélkül, nem lenne teljes a korszakról alkotott kép. A művészetek képviselői közül is sok fényes nevet mondhatott magáénak a város Koncz János és Bárdos Alice hegedűművészek, Márkus Emília színművész, Rumi Rajki István szobrászművész személyében. Csak néhány név az országosan ismert szombathelyi arcok közül. 56 »