Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2005. (Szombathely, 2005)

2. szám - Söptei Imre: Egy majdnem ismeretlen levél Berzsenyi Lénárdtól

Berzsenyi Lénárd 1805. november 6-án Nemesmagasiban (ma: Kemenesmagasi) született. Apja Berzsenyi Gábor közepes nagyságú birtokon gazdálkodó nemes, édesanyja Endresz Katalin. Középiskoláit a soproni evangélikus líceumban végezte, majd 1825-ben belépett a 9. Miklós cárról elnevezett huszárezredhez, ahol 1832-ben hadnagy, 1836-ban főhadnagy, 1844-ben alszázados, 1846-ban százados lett. 1848 elején kapitányi rangban századparancsnokként szolgált Morvaországban. A magyar minisztérium kérésére ez év nyarán ezredével Magyarországra helyezték. November 26-án őrnaggyá léptették elő és osztályparancsnoki kinevezést kapott. Görgei majd Perczel hadtestében szolgálta végig az őszi-téli visszavonulást, 1849. február l-jén alezredes, április 2-án ezredes lett, ezredének először ideiglenes, majd kinevezett parancsnokaként. Júniusban a 4. és a 9. ezredből kialakított lovashadosztályt vezette. Jíinius 20-án rangidős ezredesként a II. hadtest parancsnokává akarták kinevezni, de ezt visszatitasította, arra hivatkozva, hogy nem érez magában tehetséget a különböző fegyvernemekből összeállított hadtest vezetéséhez, ő már csak huszár marad. A világosi fegyverletétel után fogságba került. Aradon a császári hadbíróság november 8-án megfosztotta tiszti rangjától, vagyonát elkobozta és golyó általi halálra ítélte, amit aztán az uralkodó, kegyelemből 18 évi várfogságra változtatott. Börtöne, mint sok honvédtiszt társának Olmütz lett, ahol 1856-ig raboskodott, amikor is kegyelemmel szabadult. Hazatérte után egy ideig Somogy megyében telepedett le, gazdatisztként próbált megélni, majd szülőfalujába tért vissza. A kiegyezés után visszakapta tiszti rangját, elkobzott birtokait, nyugdíjban részesült. A közéletben való részvételéről nem maradt fenn adat. Az valószínű - bár nem egyértelmű -, hogy a Vas megyei honvédegylet alapítói között lehetett, azonban téves az feltevés, hogy a tiszti választmány tagja lett volna.

4 1886. szeptember 17-én szülőhelyén halt meg, ott is temették el.

5 FELTÉTELEZETT TITKOS HONVÉDEGYESÜLET A KEMENESALJÁN

0 1864. március 20-án délután Farkas Ferenc, a kemenesaljai kerület főszolgabírája, egy császári királyi csendőr főhadnagy kíséretében - gr. Zichy Hermann Vas vármegye főispáni helytartójának utasítására - politikai jellegű házkutatást „foganatosított'" Vidos Márton simonyi (ma: Nagysimonyi) születésű, ostffy asszony fai lakos házában. Ennek során azonban két levélen kívül más terhelőnek tűnő anyagot nem találtak. A levelek közül az egyiket Széli József egykori császári királyi kapitány, '48-as honvéd őrnagy, dömölki (Nemesdömölk, ma: Celldömölk), a másikat Berzsenyi Lénárd szintén '48-as „honvéd őrnagy", nemesmagasi lakos írta. Ezek a levelek azonban a főszolgabíró szerint nem is címzettjükre, hanem - esetleg - íróikra nézve lehettek terhelők. A Vidos ellen elindított vizsgálatra az adott alapot, hogy az írásokban arra utaló kifejezéseket találtak, miszerint segélyezi, vagy segélyezik a nehéz sorsra jutott egykori honvédtiszteket, mégpedig a hatóságok által korábban már betiltott honvédsegélyező egyesület által. 6