Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Szilágyi István: Séták Szombathelyen; 2-3

KÖNYVESPOLC SÉTÁK SZOMBATHELYEN; 2-3. (Dobri Mária: A szeminárium kápolnái. Szerk. Orbán Róbert. Szombathely, 2003. [16] p. (Séták Szombathelyen) (Tóth Endre: Szent Qniiinns savariai véj-tanú. Szerk. Orbán Róbert. Szombathely, 2003. [16] p. (Séták Szombathelyen) A nemrég elindult Séták Szombathelyen sorozat két iijabb tagját 2003. április 4-én mutatta be Feiszt György alpolgármester a Szeminárium régebbi kápolnájában, a harmadik füzet tárgyának egyik helyszínén. A rendkívül ízléses, végig színes képekkel illusztrált kiadványokat öröm volt kézbe venni. Örülhetünk, hogy már jelzik a negyediket is, a sorozat tehát valóban élő, egyre bővül, és remélhetően minden „séta" helyszíne sorra kerül majd. Erre nyílván a sorozat szerkesztőjének, Orbán Róbertnek lesz gondja. Dobri Mária írása a szemináriumi kápolnáról jó és gyakorlatilag teljes összefoglaló mindarról, amit ezekről bárkinek tudnia kell. A nemcsak kényelmes, de sietős látogatót teljesen kiszolgálja, legfeljebb azzal adós, hogy megadja a megtekintés lehetőségének adatait, ami ilyen zárt helyiségeknél nagy segítség volna. Tóth Endre Szent Quirinusról írt összefoglalása minden szempontból eltér az előzőtől. Több ország, több helyszín és korban évezredes távolságra zajlott történések eleve más megközelítési módot igényeltek. A szerző tanultsága révén érthetően a késő római birodalmi események szemszögéből elemzi tárgyát, jórészt még a 18-20. századi vonatkozásokat is, s ezzel számos, az átlagnál talán tájékozottabb szombathelyinek is újdonságokat nyújt. Éppen ezért is kedves gesztus volt tőle, hogy a témához kötődő 1998-ban megjelent írásomat is felhasználta. Ha az emberi hiúság oldaláról közelítenék tehát a füzethez, bőven elégedett lehetek. Hogy ennek kapcsán mégis írok, annak oka, hogy másról, többről van szó. Nem lévén járatos az antikvitás dolgaiban, magam nem foglalhatok állást nyitott kérdésekben, holott aki kicsit utána gondol, a Quirinus-ügyben többet is talál. Egy ilyenre példa, hogy Sopronnak máig élő és ismert Quirinus-hagyománya van. Sopron és környéke műemléki topográfiája két helyen is említi. Eszerint a középkori Pihenő-keresztnél (Rastkreuz) pihent meg ő is, amikor a római kormányzó Saváriába vitette. A hagyomány vélhetően középkori, de az a kérdés, hogy tényleges továbbélésről, vagy az irodalomból való átvételről van-e szó, amire Bél Mátyás Sopron vármegye leírása kapcsán a közreadók jegyzetei utalnak. Szerintük Lazius egyenesen azt mondja, hogy Scarabantia Szent Quirinus vértanúsága miatt volt híres helység. Ugyanakkor Gáspár Dorottya írása, ami talán elkerülte Tóth Endre figyelmét, hosszas szövegelemzés végén arra a következtetésre jut, 81