Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)
1. szám - KÖNYVESPOLC - Szilágyi István: Séták Szombathelyen; 2-3
hogy Quirinus sohasem járt Sopronban. Ez egyébként, ha jól fordították, Quirinus passiójából sem következtethető, mert a szerint „... a Duna partjáig mentek vele. Amantius éppen az nap tért vissza Scarbantia városából", tehát szó sincs arról, hogy szentünket oda is elhurcolták volna. Hol hát az igazság? S ha nem úgy, hanem így történt, mi a hagyomány története, s mi az értéke a szent tiszteletének mai képében? Néhány más, szintén vitathatónak tűnő részletkérdésre most nem akarok kitérni. Jó lenne tisztán látnunk azonban a Quirinus-hagyomány és - tisztelet térben és időben való adatait. Az időhöz csupán egy apró adalék: Baranyai Pál SJ Grosecz 1704-ben kiadott latin nyelvű könyve nyomán már 1713-ban, tehát közel száz évvel Szily előtt így ír „A szentek lajstroma"-ban: „Szent Quirinus el hagyta ugyan a Püspökséget, de nem a' félelem miatt, hanem hogy a' Kristus tanácsát követné... Erőitettetik a' bálványok áldozattyára, de haszontalanul. A tömlöczbe ragadtatik, a' hol nagy fényességgel körül vétetvén, a' tömlöcztartót az igaz hitre téríti. Végtére kő köttetik a' nyakára, és a' vízbe vettetik." Szilynek tehát nem kellett felfedeznie, inkább csak aktualizálni a szent kultuszát. A térbeliségnek pedig eleve fel kell ölelnie Magyarország és Itália mellett elsősorban Horvátországot, de például a német nyelvterületet is. Számunkra - most nem tekintve vallásos tiszteletét - nem elsősorban Quirinus története, hanem hagyománya az érték, az teheti máig érdekessé és ismét időszerűvé. Ennek feltárására a régészek és történészek mellett bizonyára segítségül kell hívni a művészettörténet, a néprajz, az irodalom, nyelvészet és más szakterületek kutatóit is. Természetesen egy 16 oldalas íráson mindezt, s számos további kérdést nem kérhetünk számon. A fentieknek nem is ez volt a célja. Szeretném azonban, ha a 2003. évi, jó szándékkal felvetett ünneplés nem rekedne meg a kampányízű általánosságok, esetleg a tiszteletlen profanizálás szintjén. Egy tudatos (emlék)ülés megszeivezését ajánlom nemzetközi részvétellel, aminek anyagát - nyílván a további viták, kutatások érdekében is - ki kellene majd adni. Ebben talán öntudatlanul is igaza volt a Vas Népének: Könyv illenék Szent Quüinushoz. Úgy gondolom, minden szenttel, így egy Szent Quirinusszal foglalkozó munkának is egy logikai vázra célszerű épülnie: a szent története, legendája; későbbi kultusza, hagyománya (térben és időben); ábrázolásai, ikonográfiája. Az egykori szombathelyi Szent Quirinus „stáció" valódi megléte ma már egyre inkább bizonyosnak tekinthető. Mégsem számítom magamat ezen a szálon a Quirinusz-kérdés bármilyen szintű szakértőjének. Azt az igényességet, problémaérzékenységet és komplexitást azonban, amit a kutatás maga vet fel, egyszerű érdeklődő szombathelyiként szeretném a témával kapcsolatos minden megnyilvánulásban megtalálni. Talán az idénre tervezett megemlékezés alkalmat ad ana, hogy a város bejelentse a kutatási program elindítását, aminek eredményeit esetleg már 2004 őszén mmdannyian megismerhetnénk. SZILÁGYI ISTVÁN 82