Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: Egy elfelejtett gyár. - Első magyar hímzőipar Soukup és Korb Kőszegen -

A VÁROS GAZDASÁGA AZ 1900-AS ÉVEK ELEJÉN Kőszegen ebben az időben két nagyobbnak mondható ipari üzem működött.

11 Az 1894-ben létrehozott és 1896-tól termelő Kőszegi Serfőzde Részvénytársaság szinte teljesen helyi tőkével, kőszegi kisrészvényesek kockázatvállalásával jött létre. Az első néhány év reményei után az 1900-as évek első időszakában kellett új részvényeket kibocsátani, hogy megfelelő nagyságú forgótőkéje legyen a gyárnak. Ehhez a képviselőtestület segítségét is igénybe vették, 20.000 K értékben vásároltak elsőbbségi részvényeket. Az így 460.000 K-ra nőtt alaptőke mellett sem tudtak sokáig osztalékot fizetni, éppen elég volt az 5%-os kamatozású elsőbbségi kötvényeseket kifizetni.

13 A másik a Csehországból érkezett Eisner testvérek által 1896-ban megvásárolt, egykori posztókalló épületeinek felhasználásával, 1898 óta működő nemezgyár. Ez a cég teljesen idegen tőkével létesült, a város mindössze egy út soron kívüli megjavításával járult hozzá. A vállalat alapítása idején csekély állami támogatást is kapott. A későbbiekben a képviselőtestület a bővítésekhez szükséges építőanyag, termelési áron való biztosításával segítette.

13 Iparinak nevezhető részvénytársaság volt még a Hegyforrás Szikvízgyár Rt., de az a mindössze 6000 K-s alaptőkéjével elsősorban a helyi és környékbeli vendéglősöket látta el szódavízzel, igaz a 20 K-s részvényekre fizetett 5-8 K-s osztalék jó mííködést bizonyít, ahogy az is, hogy egy kötvényt 90 K-s áron lehetett megszerezni.

14 Ugyancsak részvénytársasági alapon működött a Kőszeg-Szombathelyi Helyiérdekű Vasút Rt., amely szintén csaknem teljes egészében kőszegi tőkével jött létre 1882-ben. Ebből a város gazdálkodó szervezetként vállalta a legnagyobb kockázatot, amikor 300.000 K értékben vásárolt törzsrészvényt. Ez a későbbiekben jó befektetésnek bizonyult, hiszen a városi költségvetéshez évente több mint 10.000 koronával járult hozzá a legalább 6%-os osztalék.

15 Ennek a vasútvonalnak létrehozása, az egyszerű üzleti befektetésen túl is nagy jelentőségű volt, mert végre nagy teherbírású, mostoha időjárási viszonyok között is megbízható összeköttetést biztosított, nemcsak Szombathellyel, hanem a vasúti fővonalakon keresztül az ország belsejével, sőt a külfölddel is. A város gazdasági életében igazából csak a két pénzintézet hozott befektetőiknek jelentős hasznot. Az 1844-ben alapított Kőszegi Takarékpénztár - vagy ahogy helyben nevezték a „régi takarékpénztár" - a 20. század első éveiben mindössze 240.000 K-s alaptőkéjével 11 milliós forgalmat bonyoHtott, amely 782.000 K bevételt jelentett. A 130.000 K tiszta nyereségből éveken keresztül 50% körüli, szinte hihetetlen nagyságú osztalékot fizettek. Nem véletlen, hogy 1906-ban egy 400 K névértékű részvényhez 3400 K-ért lehetett hozzájutni.

16 A Kőszegi Általános Takarékpénztár kisebb vállalkozásként (50.000 K alaptőke, 2 millió feletti forgalom, 22.000 K körüli nyereség) is jóval a legmagasabb bankkamat felett jövedelmezett a részvényeseknek. A 16-20%-os részesedés ugyan messze volt a „régi takarékpénztár" jövedelmétől, mégis nagyon jó hozamnak számított.

17 65