Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - ADATTÁR - Söptei Imre: Egy elfelejtett gyár. - Első magyar hímzőipar Soukup és Korb Kőszegen -

ALAPÍTÁS ÉS ÉPÍTÉS, 1901-1905 (Első Magyar Hímzőgyár Soukup és Korb Kőszeg) A kőszegi gyáripar első lépéseit tehát hazai - sőt helyi - illetve külföldi tőke segítségével tette meg. Ebbe a helyzetbe érkezett az újabb külföldi befektető társaság. Ferdinand Korbnak és Hugo Soukupnak már volt egy jól működő csipkegyára Csehországban. Felvetődik a kérdés, hogy miért éppen Kőszegre került újabb üzemük. Talán a földrajzi közelség lehet az egyik ok, mivel a cseh-német határon levő Graslitz légvonalban is több mint 350 km távolságra van Bécstől, míg Kőszeg alig 100 km. Persze nem lehet eltekinteni az új piacok megszerzésének lehetőségéről sem. Magyarországi és a közelebbi osztrák tartományok vásárlói igényének kielégítése kézenfekvő, de amint a későbbi jelentésekből kiderül, a gyárosok így közelebb kerülhettek a balkáni és a galíciai vevőkhöz is. A gyár működéséhez nagy mennyiségű, jó minőségű és tiszta vízre volt szükség, ami rendelkezésre állt Kőszegen. Ezek a feltételek és a város hozzájárulása azonban nem biztos, hogy elegendőek lettek volna, ha nem vesz részt közvetítőként a tárgyalásokon a nagyon jó német és osztrák üzleti kapcsolatokkal rendelkező Szájbely Gyula országgyűlési képviselő. O volt az, aki meggyőzte a befektetni szándékozókat, hogy Kőszeget válasszák, majd a kőszegi képviselőket, hogy a nem kis áldozatot érdemes vállalni azért, hogy Soukupék idetelepítsék gyárukat. Arra nincs bizonyítékunk, hogy a nem kis összegű állami támogatást is a képviselő szerezte, de kapcsolatait ismerve ez sem zárható ki.

18 Mit kínált a két vállalkozó a városnak? Vállalták, hogy két év alatt több mint 600.000 K befektetéssel 20 hímzőgépet telepítenek, amelyet az 5. év végére újabb 30 géppel szaporítva, összesen mintegy 200 helyi munkás foglalkoztatását biztosították volna. Ez a befektetők számítása szerint 50.000 Ft, azaz 100.000 K

19 bérkifizetést jelentett volna évente. Ennek érdekében az államtól hat éven keresztül folyósított, összesen 75.000 K támogatást és 15 év adómentességet reméltek. A várostól szintén 15 éves helyi adómentességet, hatholdnyi területű ingyen telket és 40.000 K négyéves részletekben történő kifizetését kérték. Újabb 20.000 K-t szerettek volna, ha a gyár munkásainak létszámát 300-ra emelik. A feltételek közé tartozott még, hogy a telken rendelkezésre álló víznek vas- és mészmentesnek kellett lennie.

20 Az ajánlat 1900. november végén érkezett Kőszegre. A 30-án tartott előzetes, nem hivatalos értekezleten nagyjából megegyeztek, majd a másnap tartott tanácsülésen a városi tanács tagjai, néhány képviselővel kiegészülve és Szájbely Gyula jelenlétében tárgyalta az ügyet. Ezen azt a javaslatot terjesztették a közgyiílés elé, hogy a városra különleges terhet a kérés nem ró, nem beszélve arról, hogy „a nagyobb fogyasztás - a városi lakosság fizetőképességének növeléséből - részben a vasúti forgalom emelkedéséből, tudvalevőleg a törzsrészvények a város birtokában vannak, tetemesen visszatérül. "

21 66