Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Németh Tibor: A költőfejedelem és a szürke eminenciás. - Berzsenyi Dániel és Kis János párhuzamos életrajza -

Széchenyi 1827 elején az Akadémia előkészítésének folyamata során megkérdezte Kis Jánost is, hogy kiket tartana méltónak a tagságra. A válaszlevélben

58 a püspök Berzsenyit, Fáy Andrást, Kazinczyt, Kisfaludy Sándort, Kölcseyt és Virág Benedeket sorolta fel. (Közülük csak az utolsóként említett nem lett a tudós testület tagja 1830. január 30-án bekövetkezett halála miatt.) Kis János tagja volt annak a 26 tagú bizottságnak, amely 1828. március 15-e és április 17-e között kidolgozta az Akadémia alapszabályait és rendtartását. Berzsenyi és Kis ugyanazon a napon, az Igazgatótanács 1830. november 17-ei, pozsonyi ülése után lett a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. A hét osztályos szerkezet 23 fős létszámkeretében az előbbi a négy tagot számláló bölcsészeti osztály első vidéki rendes tagja lett, az utóbbi pedig az ugyancsak négy főből álló történeti osztályhoz nyert besorolást. 1830 elején Széchenyi „Hitel" című munkájával ajándékozta meg Kis Jánost, aki március 17-én levélben köszönte meg a kötetet: „A Hitelt, mellyet Nagyságod ajándékba küldeni méltóztatott, igen alázatosan köszönöm. Én azt eleitől fogva végig pihenést is alig engedő mohósággal s nem kevesebb gyönyörködéssel elolvastam, a' mi nálam sok dolgaim, gyenge szemeim s Ízlésem finnyásság a miatt is kevés könyvvel történik".

m Széchenyi szerette volna felkeresni a „niklai remete "-ként aposztrofált Berzsenyit, aki november 18-án - egy nappal megválasztása után - Miklán kelt levelében így hárította el a közeledést: „Fájdalom! - Ne jöjjön Méltóságod Mikiára! Nincs itt egyéb mint görög szegénység, lyrai rendetlenség, pipafüst s egy durva demokrata. "°° Kis Jánosnak szimbolikus jelentőségű Festetics György és Széchényi Ferenc felett mondott akadémiai emlékbeszéde, akiket támogatóinak tekintett s így vallott róluk emlékezéseiben: „... hálámat legelső helyen az esmeretes érdemű s buzgalma nagy hazafi, sárvári felsővidéki gróf Széchényi Ferenc érdemli, ki engem nemcsak az írói pályára bevezete, hanem azon utóbb is többrendbeli kegyességeivel lelkesíte, különösen míg soproni prédikátor koromban az esztendők egy részét Sopronban tölte, maga iránt többféleképp hálára kötelezett. Vele nemesen vetélkedett a hasonlóképp országszerte esmeretes érdemű tolnai gróf Festetics György, ki mihelyt zsebkönyvem első kötetecskéjét látta, saját szíve indításából nagyon tisztességes becsületdíjt küldött, s utóbb is mind Kővágó-Eörsön, mind Nemes-Dömölkön, mind Sopronban létemkor irántami bőkezűségének nagyon szép bizonyságit adta."

61 A jobbágy származású püspök nem feledte el gyökereit s az emlékbeszédben külön kitért az alsóbb néposztályokkal való kapcsolatukra is: „Kikben uralkodott a jobbágyok eránt több emberiség és szeretet, mint ő bennek, kik vélek nem csak sokaknak például szolgálható szelídséggel s jámborsággal bántak, hanem nekik a' gyarapító szolgalomra is mind atyai intésekkel és serkentésekkel, mind saját példájokkal utat mutattak'?"

62 Testhezálló feladat volt számára a keszthelyi Georgikont és Helikont létrehozó Festetics, valamint a Nemzeti Múzeumot és a nemzeti könyvtárat megalapító 32