Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

3. szám - ADATTÁR - Káldos Gyula: Egy néptanító életének fő állomásai. - Szakály Dezső (1903-1979) -.

Tőlem is megkérdezték a mai fejy'el gondolkodók: ha mindenkit behívott, nem éltek-e vissza a helyzettel. A gazdának ugyan 1200 négyszögöl szőlője volt, és ismerte azt a mondást, hogy ahol bor van, ott előbb utóbb a muslica is megjelenik - ehhez alkalmazkodott. Messziről kell indulni, hogy az ürgeiváshoz eljussunk. Először azt tisz­tázzuk, mitől ürge a Ság hegyi ürge, illetve mitől ürge a kancsó, a tulajdon­képpeni avatóedény. Sokat kutattam a jellegzetes tárgy történetét, mígnem az 1970-es évek­ben a régi helyi sajtó mikrofilmezése után, azokat böngészve akadtam a meg­fejtésnek tekinthető közlésre, amelyt itt közreadok: ,yA Ság-hegyi ürge. Ki ne ismerné azt a virgonc, fürge kis állatot, mely kopár mezőkön tartóz­kodik és a télre való eleséget nagy szorgalommal gyűjti össze egész nyáron át. A Ság-hegyi ürge teljesen ellentéte a mezei ürgének. Míg utóbbi virgonc, fürge, eleven, addig a Ság-hegyi »ürge« teljesen élettelen, úgy kell emelgetni, odébb tenni, stb. Ilyen Ság-hegyi ürgéje van Szabó Péter kis-celli szolgabíró­nak a Ság-hegyen lévő pincéjében vagy 6 darab. A napokban lapunk főszer­kesztőjének volt alkalma megismerni közülük egyet. Hogy olvasóink ne sokat törjék magukat a Ság hegyi »ürgék« kinézésén, formáján, eláruljuk, hogy Sza­bó szolgabíró úrnak az ürgéi úgynevezett vászonkorsókból álltak, és Szabó úrnál az a házirend, jobban mondva a pincerend az 0 »nemzetközi ingyen ven­déglátó pincéjében«, hogy a vendégnek mielőtt a pincéjébe lépne, kötelessége egy »ürgét« minden irgalom nélkül kiüríteni, mely 4 deci jó sági bort tartalmaz és csak ebbéli kötelezettségének elvégzése után van joga a pincébe lépni. Mondanunk is felesleges talán, hogy még ez ideig nem akadt a vendég­szerető szolgabírónak olyan vendége, aki az ürge kiürítése miatt megharagu­dott volna ... " 2<J Időközben az ürge anyaga, alakja, űrmértéke is változott, kancsóformát öltött. Külön ürgéje lett a nőknek és külön a férfiaknak. Elmondás szerint az első Szakály-féle ürgék 5 dl és 7 dl-esek voltak. A 2. világháború során ezek tönkrementek, vagy elvesztek, a következő, Magyarszombatfán készíttetett kancsók - amelyek megmaradtak s a család birtokában vannak - ugyancsak próbára tették mindkét nembeli vállalkozókat. Az ürgék méretéről érdeklő­dőknek Dezső bácsi azt szokta mondani: „Nálunk a barátságot nem deciben mérik!" Annyit azért elárult, egészen 1 liter nem fér bele. A Ság hegyi bornak jó híre volt évszázadok óta. A hagyomány szerint ki­rályok, előkelő urak fogyasztották. Itt van mindjárt a Mátyás királyhoz kap­csolódó történet. A Ság hegyet és környékét Kinizsi Pálnak, a törökverő kapi­tánynak ajándékozta, aki hálából Ság hegyi bort vitt királyának. Még az is előfordulhatott, hogy abból a pincéből töltötte meg edényeit, amelynek mes­tergerendájába 1476-os évszám volt vésve. (Bár muzeológusok közt vita folyt, volt, aki a 4-est 5-ösnek olvasta. Akár így van, akár úgy, nagyon régi építményről van szó, mint műemléket nem sikerült megmenteni. A mester­gerendát eredeti helyén, benne az évszámmal volt szerencsém látni.) 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom