Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)
3. szám - ADATTÁR - Káldos Gyula: Egy néptanító életének fő állomásai. - Szakály Dezső (1903-1979) -.
de egyik sem volt rám olyan hatással, mint amikor egy szép orgonavirág illatos májusi vasárnapon végig néztem az őrségváltást az Országzászlónál. Felejthetetlen élmény marad számomra, amikor az őrségváltás alatt a Protestáns Ajvaház 80 tagú szavalókórusa Szakály Dezső alsósági igazgató-tanító Magyar Akarat! című inedenta versét adta elő, precíz betanulással. A hatalmas gyermekkórus háromhangú lelkes szavalata szinte ostromolta a környező palotákfalait..." Szakály Dezső az ifjúság nevelése során valóban nagy súlyt helyezett a hazafias nevelésre. E célból hívta fel a figyelmet a szavalókórusok szerepére, „melyek dicsérik az Istent, tanulják és tanítják szeretni a hazát és embertársainkat, szolgálják a nemzet egységének történelemépítő ügyéf'\ 24 Igen nagy részletességgel szólt a szavalókórussal kapcsolatos minden tudnivalóról, szervezési módszerről, hivatkozva saját tapasztalataira. Módszertani kiadványában kifejtette, mi a szavalókórus. Semmi esetre sem énekkar, hanem egy költeményt több csoportban adnak elő három, esetleg több hangmagasságban - ennek rendszerét pontosan kidolgozta és közli. A szavalókórus eredetét a régi görögöktől vezette le, ahol ünnepi játékaik alkalmával két vagy több csoportos szavalókórusok szerepeltek. Az őskeresztény egyházak szertartásaiban is fontos szerepük volt a szavalókórusoknak. Példaként hozta a Lucázást, a regölést és egyéb népi játékokat, mint amelyekbenjelen van a szavalókórus néhány eleme. A fentiekből nyilvánvaló, Szakály Dezsőnek is volt kórusa, nem is akármilyen. Rendszeresen felléptek különböző ünnepeken, sikerrel. Dr. Ostffy Lajos főispán és dr. Ujváry Ede szombathelyi polgármester támogatásával előadták műsorukat Szombathelyen is. A kórus akkor 40 fős volt, 14 leány, 26 fiú. Foglalkozott velük a sajtó is. A kórusnak egyre nagyobb volt a sikere, folyamatosan növekedett a létszám. 1933 őszén, amikor a katolikus egyház és Celldömölk nagyközség megünnepelte az apátság alapításának 800 éves jubileumát - jelen volt Serédy Jusztinián -, 180-an volt díszmagyarba öltözve, s már felvonulásukkal is hatalmas sikert arattak. A fiúk díszmagyar viselete után nevezték el őket fekete seregnek. 25 Legnagyobb sikerüket már 200 taggal - ságiak és celliek, fiúk és lányok, fiatalok és idősebbek - 1934. szeptember 23-án a Ság hegyi Trianoni emlékmi'í avatásán érték el, ami nem véletlen, hiszen Szakály Dezső hazafias költészetének ihletője az a trauma, történelmi igazságtalanság, amely országunkat Trianon után érte. Itt egy kis kitérőt kell tenni az emlékmű építése kapcsán. A közvélemény általában úgy tudta, mert ezt írták meg, hogy a kereszt tervét Királyfalvy Pál egykori alsósági tanító álmodta meg. A terveket Halász Jenő budapesti építész készítette és Zsolnay Lajos sárvári építőmester volt a kivitelező. Minden bizonnyal ez így volt, csak egy név és egy esemény hiányzik a felsorolásból: Szakály Dezső neve feltétlenül ide tartozik, az esemény pedig a mohácsi vész 400. évfordulóján a Ság hegyen 1926. augusztus 29-én tartott gyászemlékülés. 69
