Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Németh Tibor: A költőfejedelem és a szürke eminenciás. - Berzsenyi Dániel és Kis János párhuzamos életrajza -

felvilágosodás közegében gomba módra szaporodó írókat a nyelvművelés gondolatával, mint vezérfonallal próbálta egységbe fogni Kazinczy az írásbeli kapcsolattartás révén. Levelezőrendszerének folyamatos dinamikáját a szerteágazó kapcsolatrendszerből a „rendszergazda" Kazinczy kezébe jutó és onnan moderátorként szétsugárzott információkon alapuló jólértesültsége adja. Ebbe az informális, hierarchikus szerkezetbe lépett be viszonylag korán Kis János. Részben ennek, részben referenciaértékű felfedezéseinek - Berzsenyiről és Kisfaludy Sándorról is tőle hallott először Kazinczy - köszönhető, hogy ő lett „Kazinczy hírszerző hálózatának dunántúli pontja"}

s Irodalmi nimbuszához az is hozzájárult, hogy az egyre sokszínűbb magyar sajtó szinte valamennyi árnyalatát képviselő folyóiratában találkozhatunk publikációival, ízelítőként néhány cím az írásait közlő periodikák sokszínű listájáról: Mindenes Gyiíjtemény, A Hadi és más nevezetes Tudósítások, a Magyar Hírmondó, A Magyar Múzsa, Erdélyi Múzeum, Tudományos Gyűjtemény. Kazinczy javasolta is neki, hogy a jellegtelen, sokak által használt Kis János nevet hosszabbítsa meg, például Kis-Dömölki Kis Jánosra, de ő elvetette az ötletet. Jellemző ismertségére, hogy egykori jénai tanulótársa, a szlovák Juraj Palkovic Kis János tömör biográfiáját már németül 1804-ben megfogalmazta a bécsi „Annalen der Literatur und Kunst" című folyóiratban. így jellemzi Kis Jánost: „Az ifjak, mindketten a széptudományok tanulmányozásának buzgó hívei, egyazon érzéssel az irodalom iránt, minden szépért és jóért lelkesedve, barátságot kötöttek, jóllehet az egyik a magyar, a másik a szláv irodalomért él-hal ugyanabban az országban. Valóban utánzásra méltó példája a harmóniának és a rokonszenvnek az ország minden literátora számára."

19 Vallásos célzatú, erkölcsnevelő munkái révén egyházi körökben tett szert hírnévre, irodalompártoló és nyelvművelő írásait pedig a pap-tanítók kedvelték. A 18. század vallásos hagyományának és a felvilágosodás összehangolásának célja az alsóbb néposztályok és a kiváltságos rend érdekeinek összeegyeztetésével a miívelt, felvilágosult polgár eszméjének szolgálata. „Felvilágosodása új vonással gyarapodott: a nemzeti gyűlölséget, a nacionalizmust költőként, egyházi emberként mindig elutasította. A szlovák költő, J. Palkovic barátjának vallotta, a szlovén Barla Mihályt segítette és Ján Kolláiral is azért vitázott, mert nem értette meg a túlságos nemzeti indulatot. ... Kompromisszumra hajló egyénisége nem elvtelenséget, hanem békeszeretetet, türelmességet, nyugalomra vágyást tükröz."

20 Munkásságának másik, jóval kevésbé ismert ága népszerű műveihez kötődik, amelyekkel a „kalendárium olvasó" közönséget célozta meg. Zsebkönyv formátumú regényfordításai közül a kor viszonyai között bestsellernek számított a Kotzebue mi'ívéből magyarított „Zaid, vagy negyedik Muhamed török császárnak szerencsétlen szerelme" 1803-ból, amelyből csak a debreceni vásáron egy hónap alatt 400 példányt adott el a kiadó. A hírre Kazinczy így kiáltott fel: ,Jtt literatúránk arany századja".

21 A siker receptje adva volt: 1806 és 1808 között négy regénye is megjelent Flóra gyűjtőcím alatt a betűre éhes 19