Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Németh Tibor: A költőfejedelem és a szürke eminenciás. - Berzsenyi Dániel és Kis János párhuzamos életrajza -

közönség igényét kielégítendő. Legújabb kori könyvkiadásunkban sem ismeretlen módszerrel élve a kiadó Kis János tiltakozása ellenére „Zaid szerzője művének" nevezte a munkát. Mintha csak az 1990-es évek elejének Júlia- és Tiffany-füzeteinek előképét látnánk Kis János e műveiben ... Szembetegsége 1795 és 1806 között annyira elmélyült, hogy már a teljes vakságtól kellett rettegnie. Ettől sikerült megmenekülnie, de két lépésről már senkit sem ismert fel és minden munkáját úgy kellett lediktálnia. 1802 jiiliusának végén került Kővágóőrsről Nemesdömölkre, az egyik legnagyobb és leggazdagabb gyülekezetbe, amelyhez 15 helységben közel 4000 hívő tartozott. Bár előző gyülekezete ragaszkodott hozzá, de úgy engedték el, hogy ^emes-Dömölkön superintendensek szoktak lakni, s belőle előbb vagy utóbb bizonyosan superintendens lesz" J

1

* Ez az utolsó időszakra feltétlenül igaz, hiszen előbb Perlaky Gábor, majd Hrabovszky Sámuel nemesdömölki lelkészt szentelték püspökké s ezen kívül további három püspökavatásnak is a helyet adott a templom.

2

'

1 Kis János dömölki szolgálatának ideje alatt valódi találkozóhellyé emelte a lelkészi lakot, ahol paptársaival mindig megoszthatták a frissen megjelent könyvekről szerzett élményeiket.

2

* Kiváló kapcsolatot ápolt a visszaállított bencés apátság főnökével, Pausz Amanddal is. Olvasótársaságot hozott létre, ahol olyanokkal társaloghatott, mint például Horváth Zsigmond (1806-tól 1824-ig csöngei lelkész), aki egészen akadémiai tagságig vitte

25

. Többször felkereste a Sömjénben gazdálkodó Berzsenyit. Dani uraság falvijában a 18-19. század fordulóján kb. 600 ember lakliatott, ami szinte azonos a mai lélekszámmal s akkoriban a település népes falunak számított. Napjainkig tartó közkeletű tévedés az 1898-ban megjelent, Borovszky-féle „Magyarország vármegyéi" sorozat Vas megyét tárgyaló kötetében megjelent kép alapján,

26 hogy az ott bemutatott „úrilak"-ban lakott Berzsenyi Dániel. Dani uraság azonban egyetlen napig sem élt abban a házban, csak az utókor hiúsága emelte erre a rangra az épületet. A több ezer holdas birtok ura a főutcán egy szegényes házban élt. Az épület 1896-ban még érintetlenül állt és Lasz Samu, a szergényi születésű jeles geográfus így írja le: „Az udvar egészen nyitott az utcza felé, kerítése és kapuja nincs is. Azsupereszű ház fordított (L) betűhöz hasonlóan derékszögben van építve. A ház előtt nyitott tornácz, s az oszlopfejekre két-három (a dór építkezésre emlékeztető) ívvel.,"

27 Az épületet a 20. század elején egy Radó nevű parasztcsalád vette meg Berzsenyiéktől. Szűts Istvánné Radó Mária rövidesen továbbadta Szenté Mihály gazdának, akinek a családja lakta az évszázad folyamán. 1917-ben „pajtává alakították át úgy, hogy egyik (hátsó) szobáját és a tornácot lebontották, az ablakokat betéglázták, a falak magasságát pedig emelték".** Az átalakításhoz felhasználták azt a hatalmas mestergerendát, amelyen 1745-ös évszám, a ház valószínű építési dátuma volt látható. 20