Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Németh Tibor: A költőfejedelem és a szürke eminenciás. - Berzsenyi Dániel és Kis János párhuzamos életrajza -

„Eljártok a kis ház előtt... Nincs rajta, nincs, mit lássatok; Hanem azt, hogy millyenek Hazánk földén a pórlakok. Öreg gazdája gondosan Vetette földbe a magot Magvából ette kenyerét, Szárából háztetőt kapott. Ki hinné hogy itt egykoron Aranynál drágább kincs vala? KISünk itt látta a napot, O, a szép sjó apostola. O is vetett el magvakat... Egy hon földébe hulltanak Gyümölcsiből jelen sjövő Dús aratást tartandanak."* Berzsenyi Dániel hat évvel később, 1776. május 7-én látta meg a napvilágot Egyházashetyén, középbirtokos nemesi családban. Apja, Berzsenyi Lajos jogi műveltségi! földesúr, édesanyja Thnlmon Rozália volt. A család eredetéről a legrégibb adat egy 1559-ben kelt megerősítő oklevél. Kis János házukban egy alacsony polc szép kötésű könyvei között rátalált Balassi és Rimái verseskötetére is. A prédikációs könyvek mellett ezek jelentették első olvasmányait. A téti, majd a vadosfai iskolai tanulmányok után 1782 novemberében került Sopronba. „Drága bútorokat, rajzolatokat, képeket, kő- vagy rézmetszeteket, szobrokat, szép épületeket tizenkét esztendős korom előtt soha nem láttam s azután is soká elkerülték minden éjfélek figyelmemet... Eszerint egy felől a szép művészetek iránti ízlésem soká egészen míveletlen maradiott s utóbb is csak igen kevéssé míveltetett ki; s a szép művészetekre nézve egész életemben nem igen lehettem több mint idióta ... A származási hátrányából adódó műveltségi kisebbrendűsége mellett - ehhez kapcsolódóan - irodalmi tevékenységének másik meghatározója az önbizalomhiányból táplálkozó rendkívül alázatos természete. Erről így vallott: „talán ez a körülmény volt a prometheusi tűz kevéssége s néhány jó írók munkáinak szerfelett korán olvasása mellett egyik oka annak, hogy eredeti munkák dolgozására akkor, mikor kellett volna, magamat nem szoktattam."

5 A származás és a műveltség mellett további gátló tényezőként jelentkezett az idegen nyelvű környezet, amelynek azonban paradox módon később sokat köszönhetett, hiszen megalapozta külföldi tanulmányait, amelyek után kiváltságtudata alakulhatott ki, némileg kompenzálva halmozottan hátrányos indulását. A soproni líceum többezer kötetes könyvtárának szorgos használója lett: nyelvtanulásban elért előrehaladása folytán eredetiben olvashatta többek közt Voltaire, Rousseau és Montesquieu munkáit és megismerkedhetett a felvilágosodás gondolatvilágával. Úgy látta, hogy „hazánk tudománybeli állapotjára nézve csaknem egyiptomi setétség vala eddig rajtunk".

0 Iskolai éveinek döntő fontosságú eseménye az ország első önképzőkörének, a Magyar Társaságnak a megalakítása volt 1790. március 20-án. Rajta kívül Németh László, Potyondi László, Hrabovszky István és Halasy Mihály voltak az alapító tagok.

7 1790 szeptemberében 11 új tagot választottak s valószínűleg Kis János lehetett a vezetőjük. Első irodalmi munkái is ezt követően születtek s neve a társaságéval egybeforrva szájról szájra terjedt egyre szé1(3