Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)
2. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: A kultúrpalota - a mai Savaria Miízenm - építésének históriája 1900 és 1910 között
A KULTÚRPALOTA BERENDEZÉSE ÉS A MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG ELŐKÉSZÜLETEI Az 1904 óta részben kicserélődött vezetőség és választmány tevékenységét 1908-ban a kultúrpalota építésének befejezése és megnyitásának előkészítése kötötte le. Az 1908. február 28-án tartott évi rendes közgyűlésen Kárpáti Kelemen titkár arról számolt be, hogy a megyei és a városi hatóság, valamint a társadalom áldozatkészsége folytán sikerült a nehézségeket legyőzni és a múzeum felépítéséhez a szükséges anyagi eszközöket előteremteni. 37 Az évi rendes államsegély összege 1904-ig 1800 és 2200, ugyanez 1908-tól 1912-ig 2700 és 3200 korona közt mozgott. A főfelügyelőség jelentéseiből kiderül, hogy ebben az időszakban a vidéki múzeumok, könyvtárak közül - a szegedi és a debreceni után - a szombathelyi volt a legjobban támogatott intézmény. 38 ÉV KÖNYVTÁR RÉGISÉGTÁK NÉPRAJZI TÁR TERMÉSZETISMERETI TÁR ÖSSZESEN 1901 1000 800 400 2200 1908 1000 800 800 400 3000 1909 1000 800 400 500 2700 1910 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat 1911 1000 800 400 500 2700 1912 1000 800 400 1000 3200 Evi rendes államsegély 1908 és 1912 között, koronában' Főként a részletekben folyósított rendkívüli államsegélyek biztosították a kultórpalota és később a kultíirház-szárny felépítésének, berendezésének pénzügyi fedezetét. Mivel lehetőség volt az előlegek pénzintézeti elhelyezésére, a kultúregyesület ezekből „palotaalapot" képzett. A város és a megye évente 400-400 koronával támogatta az egyesületet, egészen 1908-ig. A január 30-án tartott városi közgyíílésen tárgyalták a kiiltúregyesület kérelmét, amely 20.000 korona segély és 12.000 korona kamatmentes kölcsön megadása mellett az eddigi 400 korona évi támogatás 1000 koronára való felemelésére vonatkozott. 40 Súlyos anyagi gondokkal küzdött az egyesület ekkor, ugyanis a palotaalap az utolsó fillérig elfogyott, a megígért államsegély folyósítása pedig késlekedett. Már tető alatt volt a múzeumépület, de még sok lett volna rajta a tennivaló. Az iparosokat sem tudták kifizetni, erre azok beszűntették a munkát. Amikor társadalmi gyűjtéssel sem sikerült pénzt szerezni, a vezetőség Szombathely városához fordult segítségért. 41 A városi közgyűlésen Kárpáti Kelemen ismertette az építkezés leállásának okait. Javasolta, hogy a város a kért támogatás fejében vegye saját tulajdonába a kultúrpalotát. Megjegyezte, hogy a vármegye kész örömmel fogadná el az intézményt, de a kultúregyesület vezetősége ezt a megtiszteltetést Szombathelynek szánta. 452 A városatyák rövid vita után, meghallgatva a pénzügyi és jogügyi bizottság véleményét, egyhangú határozatot hoztak. Inkább megadták a kultúregyesületnek a megemelt évi támogatást, a segélyt és a kölcsönt is, de a megtiszteltetésből nem kértek: a múzeum átvételét ez idő szerint nem találták időszerűnek. 43 59
