Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: A kultúrpalota - a mai Savaria Miízenm - építésének históriája 1900 és 1910 között

A múzeumberendező és a megnyitást előkészítő bizottságokban élénk munka kezdődött. A múzeumi tárak berendezésére korábban kiírt versenypá­lyázat, „árlejtés" eredményét 1908. február végén hozta nyilvánosságra az il­letékes bizottság, amelynek Bodányi Ödön, Chernél István, Gerő Ferenc, Miske Kálmán, Rauscher Miksa és Ujváry Ede voltak a tagjai. A régiségtár és a néprajzi gyűjtemény berendezésére Rosta Sándor helybeli asztalos 10.770 koronára rúgó ajánlatát; a természetrajzi tár felszerelésére Mederl Já­nos kőszegi asztalos 3000 koronás ajánlatát; a régiségtár lakatos munkála­taira Bergmann Adolf soproni lakatos mester ajánlatát találták a legkedve­zőbbnek. 44 A tárak felszerelését augusztusban kezdték meg. A berendező bi­zottság munkájáról további adalékokkal szolgál Chernél István naplója. 45 A megnyitást előkészítő bizottság Bezerédj István elnöklete alatt tevé­kenykedett, tagjai Bodányi Ödön, Herbst Géza, Kárpáti Kelemen, Jánossy Gábor, Ujváry Ede, Rohrer Ödön és Rauscher Miksa voltak. A bizottság 1908. április 7-én tartotta első tanácskozását, amelyen Ujváry Ede előadta a megnyitóünnepség fényes külsőségekben bővelkedő teivét. A vasútállomás­nál nemzetiszínű lángokkal világító kandelábert, a Széli Kálmán utcán 3000 diákból álló lampionos sorfalat, a múzeumépületet megvilágító reflektort, a Horváth Boldizsár téren ideiglenes oszlopcsarnokot, a Gyöngyös-patak part­ján apró lángokból álló fénysort és tűzijátékot tervezett. Részletesen kidol­gozta a további külsőségeket, a megnyitóünnepség forgatókönyvét és a ven­dégek fogadásának, köszöntésének, elszállásolásának minden lényeges rész­letét. Az ünnepségeket szeptember 13-14-re tervezte, díszvendégként Appo­nyi Albertet és Wlassics Gyulát, valamint az ország tudományos életének leg­kiválóbb személyiségeit javasolta meghívni. Az előadott tervet élénk vita kísérte. Kárpáti eltúlzottnak tartotta az „al­sóbbrendű" külsőségeket, különösen az oszlopcsarnokot, a tíízi- és vízijáté­kot. Indítványozta viszont, hogy a városi színházban mutassák be a várme­gye, különösen a magyar vidékek népszokásait. Miután Káipáti a bemutató forgatókönyvének megírását is magára vállalta, az elképzelést mindenki jó­nak találta. Ujváry tervének túlburjánzó külsőségeit elvetve megegyeztek ab­ban, hogy csak a kultiirpalotát világítják ki. Szó esett még arról, hogy a Mú­zeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége aktuális közgyűlését is ez alka­lomra időzítené. Végül az ünnepség előkészítésével, a fogadó- és rendezőbi­zottság vezetésével Ujváryt bízták meg. 4(i A kultúrmúzeum berendezését és ezzel megnyitását is az 1908 kora tava­szán kitört tífuszjárvány késleltette. A vezetékes ivóvíz szennyezettsége okozta tömeges megbetegedés miatt a tornacsarnokban berendezett járvány­kórház április végére megtelt. Brenner Tóbiás polgármester intézkedésére a kidtúrpalota egyik helyiségét kórteremmé alakították át és dr. Szőllősi Gá­bort bízták meg annak vezetésével. 47 A járvány május elején kezdett csillapodni. Május végén a tornacsarnok! kórházat megszt'íntették, a betegeket az Emberbaráti Kórházba és a múzeumi kórterembe szállították át, ahol ekkor még mindig 18 beteget kezeltek. 48 Há­60

Next

/
Oldalképek
Tartalom