Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: A kultúrpalota - a mai Savaria Miízenm - építésének históriája 1900 és 1910 között

A múzeumberendező és a megnyitást előkészítő bizottságokban élénk munka kezdődött. A múzeumi tárak berendezésére korábban kiírt versenypályázat, „árlejtés" eredményét 1908. február végén hozta nyilvánosságra az illetékes bizottság, amelynek Bodányi Ödön, Chernél István, Gerő Ferenc, Miske Kálmán, Rauscher Miksa és Ujváry Ede voltak a tagjai. A régiségtár és a néprajzi gyűjtemény berendezésére Rosta Sándor helybeli asztalos 10.770 koronára rúgó ajánlatát; a természetrajzi tár felszerelésére Mederl János kőszegi asztalos 3000 koronás ajánlatát; a régiségtár lakatos munkálataira Bergmann Adolf soproni lakatos mester ajánlatát találták a legkedvezőbbnek.

44 A tárak felszerelését augusztusban kezdték meg. A berendező bizottság munkájáról további adalékokkal szolgál Chernél István naplója.

45 A megnyitást előkészítő bizottság Bezerédj István elnöklete alatt tevékenykedett, tagjai Bodányi Ödön, Herbst Géza, Kárpáti Kelemen, Jánossy Gábor, Ujváry Ede, Rohrer Ödön és Rauscher Miksa voltak. A bizottság 1908. április 7-én tartotta első tanácskozását, amelyen Ujváry Ede előadta a megnyitóünnepség fényes külsőségekben bővelkedő teivét. A vasútállomásnál nemzetiszínű lángokkal világító kandelábert, a Széli Kálmán utcán 3000 diákból álló lampionos sorfalat, a múzeumépületet megvilágító reflektort, a Horváth Boldizsár téren ideiglenes oszlopcsarnokot, a Gyöngyös-patak partján apró lángokból álló fénysort és tűzijátékot tervezett. Részletesen kidolgozta a további külsőségeket, a megnyitóünnepség forgatókönyvét és a vendégek fogadásának, köszöntésének, elszállásolásának minden lényeges részletét. Az ünnepségeket szeptember 13-14-re tervezte, díszvendégként Apponyi Albertet és Wlassics Gyulát, valamint az ország tudományos életének legkiválóbb személyiségeit javasolta meghívni. Az előadott tervet élénk vita kísérte. Kárpáti eltúlzottnak tartotta az „alsóbbrendű" külsőségeket, különösen az oszlopcsarnokot, a tíízi- és vízijátékot. Indítványozta viszont, hogy a városi színházban mutassák be a vármegye, különösen a magyar vidékek népszokásait. Miután Káipáti a bemutató forgatókönyvének megírását is magára vállalta, az elképzelést mindenki jónak találta. Ujváry tervének túlburjánzó külsőségeit elvetve megegyeztek abban, hogy csak a kultiirpalotát világítják ki. Szó esett még arról, hogy a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége aktuális közgyűlését is ez alkalomra időzítené. Végül az ünnepség előkészítésével, a fogadó- és rendezőbizottság vezetésével Ujváryt bízták meg.

4(i A kultúrmúzeum berendezését és ezzel megnyitását is az 1908 kora tavaszán kitört tífuszjárvány késleltette. A vezetékes ivóvíz szennyezettsége okozta tömeges megbetegedés miatt a tornacsarnokban berendezett járványkórház április végére megtelt. Brenner Tóbiás polgármester intézkedésére a kidtúrpalota egyik helyiségét kórteremmé alakították át és dr. Szőllősi Gábort bízták meg annak vezetésével.

47 A járvány május elején kezdett csillapodni. Május végén a tornacsarnok! kórházat megszt'íntették, a betegeket az Emberbaráti Kórházba és a múzeumi kórterembe szállították át, ahol ekkor még mindig 18 beteget kezeltek.

48 Há60