Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

2. szám - ADATTÁR - Vizi László: Négy évszázada történt. - Hogyan került Könnend a Batthyányak birtokába? -

Még további iratok őrzik a viszály jogi eseményeit, amelyet több döntés kívánt rendezni, de Alapy Borbála ezeket nem fogadta el, így a harc újból és újból fellángolt. Ezek további felsorolását mellőzöm, de a Könnend tulajdonjogával kapcsolatos legfontosabb okmánnyal kivételt kell tennem. Ez az 1578-ban kelt bizonyságlevél,

8 amelyet Nádasdy Ferenc - Vas vármegye főispánja - adott ki Illésházy Istvánnak a körmendi javak visszaadásáról, Erdődy Anna végrendelkezése alapján. Ezeket a birtokokat Erdődy Péter özvegye - Alapy Borbála - és az ő fiai - Erdődy Tamás és Péter -jogtalanul elfoglalták, Erdődy Anna testamentuma ellenére. Nádasdy Ferenc - akit kortársai Fekete Bégnek neveztek - által kibocsátott bizony ságlevél választ ad több kérdésre is. Anna végrendeletében a birtokát képező Körmendet férjére, Illésházy Istvánra hagyta. Úgy látszik, Erdődy Anna halálát követően Alapy Borbála és fiai úgy érezték, hogy itt az alkalom Könnend megszerzésére. A bitorlás ellen Illésházy István jogi úton erélyesen és eredményesen fellépett, hogy örökölt birtokába visszahelyezzék. Ez az okirat igazolja azt a feltételezést, hogy Illésházy István - aki ekkor már országos tekintélyű személyiség volt - megőrizte körmendi birtokát Ebből az következik, hogy annak eladója 1595-ben csak Illésházy István lehetett. Téves tehát az a megállapítás, hogy Erdődy II. Péter fia, Erdődy I. Tamás horvát bán adta el Könnend városát és a várat, amikor annak nem volt birtokában.

9 Könnendet Illésházy értékesítette kaszaházi Joó Jánosnak 21.000 forintért. Ismeretségük valószínűleg előbb keletkezett, mint az adásvétel ügylete. Illésházy politikai tevékenysége és Joó János hivatali munkája az ország akkori adminisztratív és politikai központjában, Pozsonyban zajlott, ahol minden bizonnyal kapcsolatba keriiltek egymással. 10 Joó János a Zala vánnegyei Kaszaházáról származó kisnemesi család fia volt, aki magas hivatalt szerzett, mint a Magyar Tanács tagja, királyi személynök. Joó János nem birtokolhatta zavartalanul Könnendet, mert 1600-ban Kanizsa török kézre került és a hódoltság határa a Rába folyó, Könnend pedig végvár lett. Az Udvari Haditanács 1600 decemberében vallon zsoldosokat küldött Körmendre, majd könnendi várkapitánynak nevezte ki 1601-ben Batthyány II. Ferencet, aki katonáit és hajdúit itt szállásoltatta el. A hatalmaskodás mindennapos jelenséggé vált. A fegyveresek erőszakos cselekedetei, a vallon és a magyar katonák önkényeskedései sérelmek és összetűzések sorához vezetett a körmendi lakossággal. A vallon zsoldosok és a magyar katonák egymás közötti gyakori viszálykodásai is nehezítették a helyiek sorsát.

11 Tudjuk, hogy ebben az időben, a várban lévő négy fűthető nagyobb szoba egyikében lakott a vár és a város ura, Joó János is.

ia Innen, majd Pozsonyból írta panaszos leveleit Batthyányhoz - eredménytelenül. Ezután Rudolf királyhoz fordult sérelmeivel, aid 1601. június 8-án Prágából kelt levelében megintette Batthyány II. Ferencet, megtiltva a jogtalan cselekedeteket.

13 Joó János azonban tovább ágált, mert a Könnenden őrséget adók magatartása nem változott az intések ellenére sem. 1602. május 20-án, Pozsonyból jött levél Mátyás főhercegtől Batthyány II- Ferencnek, melyben meghagyta, hogy a még mindig Könnenden lévő, Joó Jánost károsító hadinépét távolítsa el.

14 (A vallon zsoldosokat az Udvari Haditanács 1601 közepén parancsolta el Körmendről.) 20