Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)
2. szám - ADATTÁR - Vizi László: Négy évszázada történt. - Hogyan került Könnend a Batthyányak birtokába? -
ADATTÁR VIM LÁSZLÓ NÉGY ÉVSZÁZADA TÖRTÉNT - HOGYAN KERÜLT KÖRMEND A BATTHYÁNYAK BIRTOKÁBA? írásomban azokat a történelmi eseményeket próbálom összekapcsolni, amelyek megelőzték Körmend megvételét, illetve azt vizsgálom, hogyan került négy évszázada a város a Batthyány család tulajdonába. Ennek a históriának az ad aktualitást, hogy településünk vezetői 2005-ben az évfordulóról ünnepélyesen kívánnak megemlékezni. A birtok történetéről 1238-tól vannak adataink, amelyekben leggyakrabban a Széchyek, Perényiek, Széchényiek, Bánffyak és az Erdődyek szerepelnek érdekeltekként. 1 1517-től - kisebb-nagyobb megszakításokkal - nagyrészt az Erdődyeké volt az uradalom. 2 A családon belüli birtokvitákat az indukálta, hogy Erdődy II. Péter - 1547-től horvátországi bán - kétszer nősült. Tahy Margittal kötött első házasságából Anna nevű lánya született. Tahy Margit halála után, második felesége - Alapy Borbála - két fmgyennekkel ajándékozta meg, I. Tamással és III. Péténél. A családfő már 1554-ben Annának adta Monyorókerék, Vörösvár, Körmend Vas vármegyei és Somlyó Veszprém vármegyei birtokait, amelyekbe őt 1555-ben a vasvári káptalan ellentmondás nélkül be is iktatta. 3 Valószínű, hogy ezek Erdődy Anna első, Dersffy III. Istvánnal 1568 körül kötött házasságának hozományához tartoztak. Az okirat vitathatatlanul bizonyítja, hogy 1554-től Körmend Erdődy Anna birtoka volt. Ez az okmány, illetve a vasvári káptalan által kiadott másolata 4 igazolta a tulajdonjogot 1573-ban, amikor Báthori Miklós kiíriai bíró fiíísította Erdődy Péter és Tahy Margit leányát, Annát. Úgy tiínik, Anna újabb frigye - első férje a házasságkötést követően egy év míilva meghalt - 1572-ben Illésházy Istvánnal tette szükségessé a jogi lépést, amely biztosította a rendelkezést Anna részére, továbbá az öröklést mind a kétnemű leszámozottai számára. (Anna 1577-ben 5 gyermektelenül hunyt el.) A birtokért vívott küzdelem nem csitulhatott, mert 1575-ben oltalomlevél 6 került kibocsátásra Illésházy István és Erdődy Anna javára, Erdődy Péter özvegye Alapy Borbála ellen, aki lemondott a körmendi birtokról. Ugyancsak a pereskedés és a birtoklás ügyében adott ki bizonyságlevelet Illésházy István és felesége javára, minden birtokukra - a tételes felsorolást mellőzve - 1575-ben a zágrábi káptalan, Alapy Borbála továbbá Erdődy Péter és Tamás, illetve fiai ellen. 7 19
