Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2004. (Szombathely, 2004)

1. szám - Zsoldos Attila: Város a határon. - Kőszeg 675 éve királyi város -

nyugat-dunántúli territóriumukban gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezve akár olyan jogokat is megadhattak a kőszegieknek, amelyek rendes körülmények között az uralkodói felségjogok közé tartoztak. Mivel azonban a kőszegiek Kőszegi Henriktől származó első „szabadságaidnak keletkezési idejét nem sikerült közelebbről meghatározni, ez a támpont sem áll rendelkezésünkre, így e kérdés esetében is meglehetősen szűkre szabottak a vizsgálat lehetőségei, s alig-alig lesznek segítségünkre az 1328. évi kiváltságlevélben fellelhető némely utalások, valamint a kínálkozó analógiák. Az I. Károly által Kőszegnek adott kiváltságlevél rendelkezései minden különösebb nehézség nélkül beilleszthetők a hasonló „szabadságok" sorozatába.

40 Ennek megfelelően az intézkedések jogi, gazdasági és egyházi jellegű kiváltságokat adtak a kőszegieknek. A jogiak kialakították a város önkormányzatát, élén az évente szabadon választott bíróval (iudex), aki minden ügyben ítélkezhetett a tizenkét esküdttel (iuratí) az oldalán. A közösség (communitas) jogai mellett nem feledkezett meg az uralkodó az egyes polgárok jogairól sem: ők a településről - házaik eladása és a földbér (terragium), azaz a királyt mint földesurat megillető adó, megfizetése után - szabadon távozhattak, leróva bizonyos illetéket is. Másfelől azonban a környékbeli nemesek is beköltözhettek a városba, s ha ott ténylegesen megtelepedtek (ibique actualiter permaneré), élvezhették a polgárokat megillető jogokat. Szintén a polgárok érdekeit védte az a rendelkezés, mely lehetőséget nyújtott arra, hogy a király előtt bevádolt polgárért a város kezességet vállaljon. Az viszont már az egész közösséget érintette, hogy a király ígéretet tett arra mind a maga, mind utódai nevében, hogy a város megmarad királyi kézen, melytől nem idegenítik el. Gazdasági téren a hospeseket terhelő különféle kötelezettségek szabályozását taitalmazza a kiváltságlevél: mentesülnek a kőszegiek a /ugranak nevezett ajándék megfizetése alól, a kirótt adót (collecta) közösen fizetik, mely kötelezettség teljesítéséből mindenki vagyonossága arányában köteles kivenni a részét, s senki sem húzhatja ki magát ez alól valamiféle kiváltságára hivatkozva. Ez utóbbi megszorítást elsősorban minden bizonnyal a városban megtelepedett nemeseknek címezte a kiváltságlevél, melynek kiállításától számított három évre azonban mindenféle adó (collecta vei exacio) megfizetése alól felmentette Kőszeget I. Károly- Ami pedig a vámokat illeti, az uralkodó elrendelte, hogy egyfelől a kőszegiek csak a szokásos régi vámokat fizessék meg, másfelől pedig a vásár napján vagy máskor a városba szállított javak után ne fizessenek vámot. Az egyházi kiváltságok részint a szabad plébánosválasztás jogát adták meg a kőszegieknek, részint pedig a gabona- és a bortized beszedésének módját szabályozták, felmentve ugyanakkor a polgárokat a sertéstized fizetése alól. Egyéni színezetet az a sajátossága ad a kőszegi kiváltságlevélnek, mely a város által élvezett szabadságokat a soproniak jogaihoz köti. Sopron, amint az köztudomású, 1277-ben nyerte el a maga privilégiumát IV. László királytól.

47 1328ban I. Károly úgy rendelkezett, hogy a kőszegiek élvezzék mindazokat a jogokat, 10