Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

1. szám - ADATTÁR - Révész Tamás: Az elfelejtett repülőtér. - Adalékok a szombathelyi katonai reptér történetéhez -

légionárius azonnal szörnyethalt. A szerencsétlenséget az üzemanyagtartály felrobbanása okozta.

26 Ennek ellenére is bátran állíthatjuk, hogy a kiképzés színvonala nemzetközi összehasonlításban is megállta a helyét. Ezt mind a frontokon elért légi győzelmek, mind a baleseti statisztikák alátámasztják. Az OMM összeomlását követően függetlenné vált a magyar hadügy. Hivatalos források szerint 1918. november 3-án Szombathelyen, az egykori 4. pótszázad - az új beosztás szerint az I. Repülőcsoport-parancsnokság Szombathelyi Repülőosztálya - 10 hangárral (hangáronként több, mint 600 m

2 alapterülettel), 13 melléképülettel, valamint 14 iskola-repülőgéppel rendelkezett, továbbá a raktárakban nagymennyiségű élelmiszer és üzemanyag volt felhalmozva. A készletek egy részét a Nemzeti Tanács lefoglalta, sőt felreppent az a hír is, hogy az egész telepet leszerelik, ezért a város lépéseket tett, hogy a gazdák számára a benzint és a szállító járműveket megszerezze. A parancsnok ekkor Frank Viktor százados volt, aki a helyi újság híradása szerint a „felfordulást" saját hasznára próbálta meg kihasználni és tettlegességig fajuló összetűzésbe került beosztottjaival. Az itt szolgálók közül csak néhány személy nevét sikerült eddig kideríteni: Kerz Ferenc és Gyurácz főhadnagy, valamint Szigetvári szakaszvezető.

27 Ezek után nem csoda, hogy a gépek további sorsa nem állapítható meg egyértelműen. Állítólag Budapestre repültek velük, ahol a megszálló csapatok később lefoglalták azokat.

28 Az igen zavaros politikai helyzetnek Horthy Miklós hadügyminiszterré, majd fővezérré történő kinevezése vetett véget. Ekkor megindulhatott a nemzeti hadsereg ismételt megszervezése. Horthy fővezér 1919. szeptember 21én, vasárnap Szombathelyre is ellátogatott. A főtéri díszszemle után, a Vasvármegye című újság rövid tudósítása szerint a repülőteret is megtekintette.

29 Feltehetően ennek az eredményeként is, a november 16-ai budapesti bevonulás biztosítására hat repülőgépet rendeltek a fővárosba.

30 A fővezérség szabályozta ekkorra a repülőcsapat tagozását és alárendeltségi viszonyát. A szombathelyi repülőszázad - parancsnoka ekkor néhány hónapig Háiy László százados - a szombathelyi, kerületi parancsnokságnak lett alárendelve.

31 Személyi állománya: 16 tiszt, 56 főnyi legénység, öt (!) repülőgép, öt géppuska, három gépkocsi, egy kocsi és kettő ló. A repülőtér rendbehozatalára felállították az ún. repülőtér-gondnokságot, Albrecht Alfréd főhadnagy vezetésével.

32 A használatba vett terület 80 kh, azaz csaknem 0,5 km

2 - már ekkor a legnagyobb az országban - az épületek pedig mintegy 5 millió korona értékűek.

33 Konkrét adatokat nem ismerünk, de biztosra vehető, hogy rendszeres gyakorlórepülések folytak, sőt a pilótaképzésre is lehetőség nyílott, hiszen már augusztus l-jétől oktatóként itt szolgál a később legendás hírűvé lett Katies János őrmester.

3

* Az 1920-as esztendőben több érdekes esemény történt. Az év elején „egy bizonyos" Kenése századosnak

35 sikerült a Bécs mellett tárolt repülőgépekből nyolc, akkoriban a legkorszerűbbnek számító Phönix C I-t Szombathelyre „hozatnia". A gépekkel hamis útlevéllel ellátott magyar pilóták repültek haza.

36 Április 4-én pedig leszállt az első, kísérlet képen indított légiposta-járat. 46