Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)

1. szám - ADATTÁR - Révész Tamás: Az elfelejtett repülőtér. - Adalékok a szombathelyi katonai reptér történetéhez -

A több mint ezer újság mellett Soós János hadügyminiszter is a géppel érke­zett. A rendszeres Budapest és Szombathely közötti repülések november 7­én kezdődtek. Érdekes, hogy mindezek ellenére a város vezetése ekkor még nem nagyon bízott a repülőtér jövőjében, mert elkezdték a kifutópálya mellet­ti földek kiparcellázását és bérbeadását. 37 1921 elején a pilótaképzés hivatalosan is megkezdődött. Az egyik növen­dék pl. Orosz Béla főhadnagy volt, aki mintegy 15 év múlva a bombázó ezred, majd a repülőtér parancsnoka lett ugyanitt. 38 Ez az ígéretes folyamat megsza­kadt, mert 1921. jtilius 26-án ratifikálták a trianoni békeszerződést és életbe lépett a repülőgép-építési és repülési tilalom. A Kereskedelmi Minisztérium Légiforgalmi Szakosztálya - számolva a tiltás mielőbbi megszüntetésével - már 1922 elején részletes programot dolgozott ki, melyben többek között a Szombathelyen létesítendő pilótaiskoláról és a reptér kiépítéséről is szó van. Ennek megfelelően a polgári légforgalom égisze alatt, 1924 elején újraindult az alapfokú pilótaképzés négy darab 100 Le-s Oravecz I iskolagéppel. Az első csoport hivatalos kiképzése augusztus 20-án kezdődött és még ebben az évben 3500 felszállással 275 repülőórát teljesítettek. A nagyszabásii kiképzési terv végrehajtására 1925 elején felállították a „repülőiskolát". 39 A szombathelyi Magyar Királyi Repülőgép-vezető Iskola, közismertebb nevén REGVI, első parancsnoka Kenése Waldemár légyügyi (1.) aligazgató 40 (alezredes), a magyar katonai repülés egyik meghatározóbb alakja. Noha a legtöbb visszaemlékező igen kedvezőtlenül nyilatkozott róla, az általam talált szemtanii, aki még személyesen ismerte, csak jókat tudott mondani: ,Jgen szigorú, de igazságos parancsok volt, aki csaknem az összes beosztottját név szerint ismerte, munkájukat elismerte. Ez különösen a szere­lőkie igaz, ami akkor nem volt általánosan jellemző ." 41 A REGVI-hez került ekkor hat, gyorsan legyártott Oravecz II. iskolagép,* 2 valamint Ond László 1. főellenőr (főhadnagy) és öt oktató altiszt: Fejes Ist­ván, Bakonyi Rudolf, Dörílinger István, Katies János és Rátkay János. Min­denképp meg kell még említeni az 1920 óta Szombathelyen dolgozó, legen­dás hírű Wagner József tiszthelyettes, aki nélkül a repülőtér és a kiképzés el­képzelhetetlen volt. 43 Mintegy 20 pilóta képzésére volt egyszerre lehetőség. A rejtés miatt ők természetesen polgári ruhában jártak és álneveket kellett használniuk. A francia Gloriote százados vezette ellenőrzések idejére a növendékeket sietve Vátra „menekítették", vagy egyszerűen elbújtak a kukoricásban. 44 Sajnos az ekkor használt géptípust nem kísérte túl sok szerencse, mert 1925. szeptember 11-én egy Oravecz I-t, majd nem sokkal később, október 4-én egy Oravecz H-t is tragikus szerencsétlenség ért. Fontos megjegyezni, hogy nem a pilóták voltak a hibásak! 45 Az iskola működését ezt követően, egy rö­vid időre leállították és a hallgatóknak egy négyhónapos, elméleti tanfolya­mot szerveztek a fővárosban. A Légügyi Hivatal (LÜH) kimutatása szerint, 1925-ben még így is 16.468 (!) felszállással 879 órát teljesítettek és mintegy 100 pilóta kiképzésére, továbbképzésére kerülhetett összesen sor ez idáig. 46 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom