Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2003. (Szombathely, 2003)
3-4. szám - Hudi József: A falutörténetírás múltja és jelene Magyarországon
kívül nem kívántak más magyarázatot, s úgy vélték, azokat bárki összegyűjtheti, aki helyismerettel bír. 21 A statisztikai megközelítés szempontjai is változtak: Keleti Károly 1869ben a községek és járások gazdasági-társadalmi viszonyainak megismerésére, a Magyar Gazdaszövetség 1899-ben a községi tipikus parasztbirtokok leírására, Braun Róbert 1913-ban a községek lelki életének felmérésére készített kérdőívet. 22 Az 1910-es évektől már a falufejlesztés, a magyar falu jövőjének kérdése - többek közt a községek villamosításának ügye - foglalkoztatta a társadalomtudósokat. 23 A FALUMONOGRÁFIA TRIANON UTÁN A falumonográfia-írás a fenti előzmények után, az 1920-as, 1930-as években vált önálló műfajjá a trianoni Magyarországon. Sajátos helyzete abban állt, hogy a két világháború közötti időszakban a szociológiai, szociográfiai, földrajzi, nyelvészeti és néprajzi ihletettségű falukutatást a közigazgatási, vagyis községpolitikai céloknak rendelték alá. Fontos fejleménynek számított, hogy a falukutatásnak megteremtődtek az intézményes feltételei. A szövetkezeti mozgalmat felkaroló Magyar Gazdaszövetség (1896), majd a Magyar Társaság (1917), a Faluszövetség (1920), a Magyar Szociográfiai Intézet (1920), majd a Magyar Társaság Falukutató Intézete, sőt a kormányzat (belügyminisztérium) is támogatta a falu megismerését, fejlesztését. A kettős (közigazgatási-társadalomtudományos) célú falukutatásnak az elveit és módszertanát is kialakították. Több útmutatást, módszertani kézikönyvet is kiadtak, s gondoskodtak arról, hogy a honismeret a nemzetnevelés részévé váljon. A kézikönyvek szerzői közül Bodor Antal, Dömötör Sándor, Újszászy Kálmán, Vanyó Tihamér nevét kell kiemelni. 2 * Bodor jelentős, 14.000 mű címét tartalmazó honismereti bibliográfiát állított össze. 25 Mészár Oszkár 1935-ben a községmonográfiákról a következőket írta: elgondolásunk szerinti értelemben a községi monográfia valamely falu természeti, földrajzi és emberi tényezőinek s ezek kölcsönös egymásrahatásának, elsősorban pedig a község társadalma alkatának és együttműködésének olyirányú vizsgálata és leírása, hogy az ennek alapján kimutatott okozati összefüggések s a belőlük levont törvényszerűségek ismerete az illető község haladását gátló okok kiküszöbölésére és jövőbeli fejlődésének célkitűzésére alkalmas legyen. " 26 Később még határozottabban fogalmazott: ,yAjól szerkesztett községi monográfia az illető hely statikus és dinamikus jelenségeinek viszonyát taglalja a helyi viszonyokat még nem ismerő, de a különféle ügyekben rendelkezni hivatott funkcionárius intézkedéseit is hasznosan irányíthatja. (...) A községmonográfiák egyik feladata tehát a közigazgatást közelebb hozni a való élethez, de másfelől a különböző társadalmi egyesületek, szervezetek vagy intézmények munkálkodását is elő tudják segíteni, mert minden javítást célzó tevékenység alapfeltétele az adott helyzet ismerete. " 27 93
